MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Sütés: Cs. V. M. tól.
1. Mért áll az Ur hátam megett
Mi[n]dig*
Midig Másolási hiba, ért. sz.em.
mikor dagasztok,
Édesdeden bámul reám
Mig csak kinem szakasztok:

2. Tán a’ Sütés mesterségét
Meg akarja tanulni,
Hogy tudhassa ha valaha
Reá talál szorúlni

3. Ha czélja az, mellém álljon
Akár ide előmbe,
Innen jobban belé láthat
S nézhet a’ tekenő[m]be.*
A kritikai kiadás a rím miatt em.: teknő[m]be (ld. CsÖM. II. 734. 12.)

4. Nézze meg jól kezem mint jár,
A’ tésztát mint forgatom,
Hol szélit, hol a’ közepit
Rendel mint dagasztgatom.

5. És ha asszonyi dolgokba,
Az Urnak nem lesz szégyen
Avatkozni, mikor kovászt
Teszek, mindig itt légyen.

6. Tanuljon meg legelőbb is
Komlós korpát áztatni;
Ha úgy tetszik azt szivesen
Meg is fogom mutatni.–

––––––––––––––––

7. Csak hátul szeretek állni
Innen többet tanúlok
Nem akarok én Pék lenni
Nem is azért bámulok

8. Csak azt nézem mikor dagaszt
Szép fara mint imbolyog
Öszsze szorult vékonyába*
vákányába Másolási hiba ért. sz. em.
A’ viganó mosolyog.

9. Valamikor le s fel hajlik
Utána mozdul alja
Alabástrom lába szárát
A’ slingolt fodor nyalja.

10. De szeretném felhajtani
Hátul, de jobban elől,
Hogy szinről szinre láthatnám
Mi mozog azon belől.

11. Annak minden motszanása
Bennem a’ vért ugratja
Kezemet a’ tapintásra
Készteti és nógatja.

12. De nem merek hozzá nyulni
Mert ki-lökődne vérem
Csak kivánsággal küzködöm
S a’ nézéssel meg érem.

13. Meg kell érnem; mert nem vagyok
Oly merész mint kivánó
Mert különben nem maradna
Meg tőlem a’ Vigánó

14. Egyet egyet fordul bennem
A’ vér és szinte zajlik
Valamikor a’ Kis-Aszszony
A’ Tekenőbe hajlik.

15. Hol meg telik hol el apad
Hasam kiváncsi csője,
Gondolván mint rángatódzik
Elől szép kösöntyűje.

16. Mintha látnám mint virít ki
Bársony szin sejem szőre
Közzül, köldök remekének
Pirosló barnás bőre. – –

17. Szebb hasadásnak kell lenni
A’ Kis aszszony elején
Mint a’ tiszta mondt lisztből sült
Piros zsemlye tetején. –

––––––––––––––––

18. Menjen az Ur! ne álljon itt,
Menjen az Ur dolgára,
Hogy jöhet egy Gavallérnak
Ilyen beszéd szájára. –

––––––––––––––––

19. Kedves Kis-Aszszony hidje el
Örömest is el mennék
Én dolgomra, a’ mit ugyan
Hogy szeméremmel tennék

20. Bezzeg tudnám az én dolgom
Mi, mikor és hol vólna
Ha én velem a’ Kis-Aszszony
Oly helyen parancsolna:

21. Hol bátran motorálhatnék
Patyolat czombja tályán
Hasalhatnék a’ sötétben
Köldökén, fodorháján.

22. Igy fektemben illethetném
A’ medenczéje peczkét
Majd adnék én memorite,*
Lapszéli jegyzet: könyv nélkül.
A’ Sütésből egy leczkét

23. Kanál-nyéllel tennék kovászt
Ha engedelmet adna
Élesztőt locsintnék belé
Domborúbbra dagadna

24. Nem várnám én hogy meg kelne
Gyakran meg dagasztgatnám
Most a’ Kis-Aszszony a’ farát
Éppen úgy riszálgatnám.

25. Nem kivánok én csuklóig
Kezemmel bent vájkálni,
Csak kivülről babrálgatni,
Van itt mivel piszkálni.

26. A’ kemenczét fűtögetni
Hej bezzeg nem restelném,
Hogy tisztább lenne feneke,
Gyakran ki-pemetélném.

27. Frissen piszkálgatnék benne,
Hogy lángja erősödne,
Hogy a’ bevetés a’ fűtés
Miatt, elnekésődne.

28. És hogy a’ tüz kárt ne tenne
A’ száraz piszkálóba,
Gyakran belé mártogatnám
Végig a’ piskálóba.

29. Kedves Kis-Aszszony reménylem
Nemfog tán pofon ütni
Úgye hogy egyszerre tudnék
Dagasztni, fűtni, sütni.

––––––––––––––––

30. Menjen az Ur! ne álljon itt,
Soha mikor dagasztok,
Inkább minden sütésemből
Egy egy czipót szakasztok.

31. Még a’ mellé pogácsát is
Sütök egy jó tepsivel
Meg érheti fölöstökre
Talán az Ur ennyivel. –

––––––––––––––––
32. No legyen, nem is nézem hát,
Nem leszek oly goromba,
De gyöngy farának mozgását
Nem felejtem azonba.

33. Maradjon a’ pogácsa is
Mert az szerelem jele;
Megérem a’ czipóval is,
Csak vajat tegyen bele.

34. Hejh jó ízűt eszem abból,
De kivált a’ dúczczából,
Ádám sem evett jobb ízűt
A’ meg tiltott almából. –

––––––––––––––––

35. De meg lesz a’ pogácsa is
Az nem oly sokba kerül
Csak viselje az Ur magát
Becsülettel, emberül. –

––––––––––––––––

36. Ha a’ Kis-Aszszony méltóztat
Engem ily fölöstökre
Hiv tisztelő, háládatos
Leszek hozzá örökre.*
A sor utolsó szava nagyobb betűkkel, utána: vége.