És pedig az én Uram Kajos István
A’ Szent Lélek felbuzdítván,
’s Szándékát a’ szent Házasságra vetvén
Dombi Pandát megszeretvén,
Betsületes Szüléitől megkapván,
Véle a’ minap feltsapván,
Ma mint a’ Vereshagyma megesküdvén,
Estvére mellé feküdvén,
Szent Lakodalmat e’ végre tsinálván,
Egy kis Kollatzióra,
Eggy darab Petsenyére,
Borra egy Kantsóra,
Tántzra Kufertzesre
Kelmedetis invitálván,
Hogy a’ több Frekventzia elérkezvén,
Jelenjen meg örvendezvén,
Engem küldött szűz jó reggelt kivánván. –
Ennye, beh sok jeles ván, -ván!