MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Első Szerelemérzés]
*
A vers eleje az 53ab lapon olvasható. Autográf tisztázat, töredékes. Mivel a lap jobb felét letépték, az első nyolc szakaszból csak szövegdarabokat ismerünk. Néhány versszak végszavai hiányoznak, illetve – a hátoldalon – csak néhány végszó maradt ránk.
Még tsak […]
Míg […]
Vígadtam […]
Semm[…]

Ha Nyárba […]
Lankasz[…]
Itt a’ híves E[…]
El óltott[…]

Ha el tikkadt […]
Szomjúztak […]
Elevenedtek erei […]
E’ híves tserg[…]

De most, Laura […]
Nem olly hévseg[…]
Nintsen semmi, ah […]
Melly óltsa e’ me[…]

*
A következő lapon a további versszakokból csupán az utolsó három sor vége látszik.
[…]em:
[…]on
[…]egszem!

[…]
Másszor tikkadt és el alélt
Testem új életre jött,
Ha e’ híves forrással élt,
Melly itt zúg ez Hegy előtt:

De most, noha tsípésivel
Majd ki szedi fogamat,
Mégis híves vizeivel
*
<Nem ez>
Ez sem óltja szomjamat;

Mert minden tseppjét, tüzemnek
Heve meg emésztette,
Mihelytt lángaló szívemnek
Le folyt vala mellette.

Mit tsináljak? – e’ gyúladás
Terjed; – a’ szél gerjeszti.
Hasz’talan minden fáradás!
A’ vizet meg emészti.

Míg még gyengébb gyermek valék:
Melly könnyű vólt pihennem!
Illy kínt még nem tapasztalék;
Nem rég’ólta van bennem.

Nem régólta tsatáz velem,
Ah, Laura, Kedves alak!
Ah, tsak azólta viselem,
Hogy eggyszer meg láttalak.

Tudom, Laura! e’ kín tőled
Kerűlt; de nem esmerem.
Ah, árthatsz é? azt felőled,
Laura! hinni nem merem.

Hisz’ élettel ketsegtette
Pillantásod szívemet?
Úgy van: tsak azért sértett e’,
Hogy gyógyítson Engemet!

*
A vers eleje az 53ab lapon olvasható. Autográf tisztázat, töredékes. Mivel a lap jobb felét letépték, az első nyolc szakaszból csak szövegdarabokat ismerünk. Néhány versszak végszavai hiányoznak, illetve – a hátoldalon – csak néhány végszó maradt ránk.
Az utólagos javítás után:
Még tsak […]
*
<Míg> Utóbb más tintával lehúzva.
[…]
Vígadtam […]
*
<Semm> Utóbb más tintával lehúzva.
[…]

Ha Nyárba […]
Lankasz[…]
Itt a’ híves E[…]
El óltott[…]

Ha*
<el> Utóbb más tintával lehúzva.
tikkadó*
Jav. ebből: tikkadt
[…]
Szomjúztak […]
Éledtek bádgyadtt*
<Elevenedtek> Éledtek bádgyadtt Az áth. szó fölé írva.
erei[…]
E’ híves tserg[…]

De most, Rózi*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva.
[…]
Nem olly hévseg […]
Nintsen semmi, ah […]
Melly óltsa e’ me[…]

*
A következő lapon a további versszakokból csupán az utolsó 3 sor vége látszik.
[…]*
A lap szélén más tintával ez olvasható:
[…] hívesít Barlangom
[…] <… égésem>

[…] lankaszt hév Lángom.
[…] <…at szenvedésem.>

[…]em:
[…]on
[…]egszem!

[…]
Másszor tikkadt és el alélt
Testem új életre jött,
Ha e’ híves forrással élt,
Melly itt zúg ez Hegy előtt:

De most, noha tsípésivel
*
<Majd>
Ki*
Jav. ebből: ki
szedi is*
Utólag beszúrva.
fogamat,
Mégis híves vizeivel
Ez sem óltja szomjamat;

Mert minden tseppjét, tüzemnek
Heve meg emésztette,
Mihelytt lángaló szívemnek
Le folyt vala mellette.*
A következő versszak teljesen lehúzva:

Mit tsináljak? – e’ gyúladás
Terjed; – a’ szél gerjeszti.
Hasz’talan minden fáradás!
A’ vizet meg emészti.

Míg még gyengébb gyermek valék:
Melly könnyű vólt pihennem!
Illy kínt még nem tapasztalék;
Nem rég’ólta van bennem.

Nem régólta tsatáz velem,
Ah, Rózi,*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva.
Kedves alak!
Ah, tsak azólta viselem,
Hogy eggyszer meg láttalak.

Tudom, Rózi!*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva.
e’ kín tőled
Kerűlt; de nem esmerem.
Ah, árthatsz é? azt felőled,
Rózi!*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva.
hinni nem merem.

Hisz’ élettel ketsegtette
Pillantásod szívemet?
Úgy van: tsak azért sértett e’,
Hogy gyógyítson Engemet!