MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ nyár
A’ nap kettőztetvén hév tüzet a rákon,
Magossan tündöklik a hideg Klimákon
Hevül a Nemea sarga*
sárga
Oroszlannya*
Oroszlánnya
Mert sugarit*
sugárit
a nap ra*
rá
közelröl hannya*
hánnya
Vévén a Sirius tölle melegséget
Tüzes csillagával minden határt éget
Mihelyt dögleletes fennyü*
fénnyü
csillagzattya
Magát a’ csillagos égenn ki mutatja.
Azonnal a Tavasz szépségi hervadnak
A nyájas ligetek mezők el fonnyadnak.
A tölle meg aszalt természetnek szomja.
A Rétek haldoklo virágit le nyomja.
Le konyul a beteg liliom ’s tulipánt.
Mellyeket belől egy száraz hectika bant*
bánt
Illatos Kebele Florához temjénez.
Hogy könyörüjjön már beteg seregén ez.
Néki alázatos szárát meg hajlitja.
Az ujjito essöt nyilt szájjal ahitja.
El is jön az essö neha*
néha
nagy felhovel*
felhővel
De szellel*
széllel
dörgessel*
dörgéssel
villammal*
villámmal
menykövel
A’ forgo szél öszve tördeli a Fákat
El sodorja a’ szép vetést, és plántákat
A’ rohano zapor*
zápor
a retet*
rétet
el mossa.
A virágok nemzö részét le csapdossa.
A tüzes menydörgés minden szivet gyötör.
A langozo menykö minden felé ront tör.
Kopog a jég essö tördel mindeneket
Agyon veri a szep*
szép
viragos*
virágos
kerteket
De mihelyt a’ setét felhök el repülnek
A’ haragos egek ismét ki derülnek
A mosdott nap egy szép felhőre könyököl.
A meg szürt*
szült Másolási hiba, így értelmetlen a sor, a többi szövegváltozat alapján em.
aërben vidámon tündoköl*
tündököl
Büszkén mutogatja a szagos retekben*
rétekben
Apro Képetskéit*
ketskeit Másolási hiba, így értelmetlen a sor, a többi szövegváltozat alapján em.
a kristáj cseppekben.
Egy ily hűs essőért hányszor sohajtozott
A kit az izzadság és por be sarozott.*
sározott
A ki lankadt karral vonta már kaszáját.
Be edes*
édes
örömmel kezdi most munkáját
A meg vidult barmok ’s vadak ugrandoznak.*
ugrándoznak
A vig madarakkal a mezök hangoznak.*
E sor alatt megjegyzés: Lasd a Folytatast pag 12. (A lap jobb felső sarkában levő ceruzás számozás szerint 12., a kötet szerint 48a)

*
A toldalék cím, megjegyzés nélkül a 48a lapon kezdődik, Az Álom című vers toldalék nélküli része után, vízszintes vonallal elválasztva attól.
Be ártatlan élet be edes*
édes
nyugalom!
Melynek meg sozoja a munka szorgalom.
Oh be kedves alom*
álom
mely az el fáradott.
Inaknak szükséges meg tágúlást adott.
Be jól esik a szük étel ha eleve.
A munkas*
munkás
gyomraba*
gyomrába
mínden verre*
vérré
leve.
Ti! kiknek nem izes sem alom*
álom
sem étel.
Lássátok mijjen jó ez a dolog tétel!
Ti puhák! a gyepre fekünni se mertek
Söt a lágy pihen is sziszegve hevertek.
Pava*
Páva
modon fénylö bagjok kik modiból
Ejtzakát*
Éjtzakát
csináltok a nap oraibol*
oráibol
Ti el puhult testel ürög tok*
ürögtök
forogtok.
Vagy egész nap estig ájulva hortyogtok.
Mikor öszve föttök a forro dunyhába.
Erzesetek*
Érzésetek
’sibbadt, agyvelötök kába.
Finnyás henyék! kiknek a’ has Istenetek.
Herék! kik csak azért eltek*
éltek
hogy egyetek.
Hány fogásba esett jó izünn egy falat.
Hogy fajdalom*
fájdalom
nem jött reátok az alatt.
A munkás kenyerét sajtját elö vészi
Délbe estve mindeg*
mindég
jó izüen eszi.
Tiszta forras*
forrás
vizzel enyhül*
egyhül em.
igaz szomja.
Mikor fejeteket a sok bor el nyomja.
Igy mikor sok kintsbe áll nektek a halál
Ö egy napi szemből uj eletre*
életre
talál.
’S mikor nyavajak*
nyavaják
közt henyél a negédes.
Neki a munka közt éte álma edes.*
édes
Te szegény arato ki Uradnak a nagy
Szerentsét irígyled: halgass; boldogabb vagy!