HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Név napra iratott Versek.
E tisztán tündöklő – reggelének
Szájamból buzog ki ijj tisztelő ének:
Az Ur a’ ki midőn fárasztjuk az eget
Kérésünkel reánk bőv áldást tsepeget
Az a’ ki egyedül az igaznak bére
Légyen életednek örökös vezére
És minthogy itt ollyan tengeren eveznek
Mindenek, a’ mellyben sok százan elvesznek
Mivel a’ felhőkig fel nőtt habok között
Lappangó kőszálba hajójok ütközött
Mig néked két kezed a’ zajos tengeri
Habok közt a’ kórmányt két kézzel tekeri
Tiltsa a’ szeleket, mellyek ki rontanak
Hellyekből ’s halomnyi habokat hajtanak.
És ha mosojog ránk az öröm ege,
De hólnap meg dördül a’ bu mord fellege
A’ ki ma az öröm könnyeit öntözi
Hólnap gyász ruháját jajgatva őltözi
Az Úr tehát a’ ki életünk reménnye*
remennye Ért. sz. em.
Légyen életednek fogyhatatan fénye
Engedjen éltednek kívánom e végett
Sokáig terjedő Nestori vénséget
Végre ha nyugtató órádat el éred
Adják meg az egek meg érdemlett béred.