MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Propositio. Rút ábrázat szép ész
Azt mondod barátom hogy én otsmány vagyok
’s Ortzám fertelmei irtóztató nagyok
Hogy én ha magamnak zöld kantus[t]*
kantus ért. sz. em.
vehetnék
Olvasva a’ Majmok között el mehetnék
És hogy te nem tennél*
<szántál> tennél
már engemet*
A g k-ból jav.
másnak
Ha nem tsak egy megy fánn lebegö Tamásnak
Mellyen ha illy tzirmos keppel*
képpel
hirintoznék
A’ Varju tsak felém jönni is irtodznék
És hogy én ne vegyek ream*
reám
semi harát
Magam képe*
kepei Értelmetlen a mondat, a későbbi javítás alapján em.
is tud játtzani moskárát
Azért igy szoll rollam veled sok goromba
Hogy e tsak egy essös idöbe nött gomba
Hogy egy lo ganéjonn hizott rút pöfeteg
Mellyre tekinteni a’ szemnek viszketeg
De meg álly Barátom ollyan*
Jav. ebből: illyen.
itélletet.
Még Midas vagy amaz régi Szamár se tett.
Meg álly szép ostoba ’s festett feü szamár
Kibenn tsak egy szora kong a’ kaponya már.
Lélektelen szép test és pengö tzimbalom
Hogy tsak lettel*
lettél
tsak tzifra machina sajnálom*
sájnalom em.
Szép*
Széb em.
sugárok lábad*
labád em.
egyenes szárai
Még szebbekenn járnak a’ Szarvas borjai
Sugár derekadat ne tsudáltasd velünk
Az Anglus tsikokba szebbet is szemlélünk
Büszke fejér mellyed nem betses portéka.
E’ tsak egy kotlós sziv pompásabb hajléka
Sima kezeiddel szivünket ne ragadd
A mutató fától a’ diszt meg ne tagadd
Eröss vagy le vered az*
az <…>
erösseket is
Erössebb az ökör le ver tegedet*
tégedet
is
Ne légy márvány nyakad böv magasztaloja
Illene rá a Tse ló nyakra*
A kr olvhtl. betűből jav.
valója
Az igaz fejérlik ortzád igen szépenn
A ketske hátujja ugy fejérlik éppen
Rosa szinnek mondod veresses pofádat
Még én veressebbnek*
veressebbenek em.
láttam egy kutyádat
Te a’ föbe tartod mind en*
minden
szépségedet
Meg nézetem tehát Musammal*
Az l k-ból jav.
fejedet
E jol lehet tsínos ’s modija a’ mostani
Még sem merne rea*
reá
a’ tzinke szállani
Eppen*
Éppen
mig még el nem szárad a’ törsökje
Illyen volt a’ Jonás fél érésü tökje
Tsak elöl ép volna egy keveset lompos
Lehetnél a’ nyajba*
nyájba
te elsö kolompos
Frizerozott hajad hosszan fedi nyakad
Még ez*
ez<…>
szép Absolon hát ha tserfán akad
Illy tarka madarka vagy hát te barátom
Ez el tepett*
tépett
testet szárnyára botsátom
Libegj te a’ felhönn fitogasd*
A s d-ből jav.
magadat,
Büszkénn tsattogtatván aranyas szárnyadat
En*
Én
ithonn maradok formátlan testemmel
Tökélletesitvén öket is eszemmel
Ha ti gyaláztok is majd mondjak*
mondják
valakik
Kár hogy az a’ szép ész olly rút hazba*
házba
lakik.

Azt mondod barátom hogy én otsmány vagyok
’s Ortzám fertelmei irtóztató nagyok
Hogy én ha magamnak zöld kantus[t]*
kantus ért. sz. em.
vehetnék
Olvasva a’ Majmok között el mehetnék
És hogy te nem tennél már engemet másnak
Ha nem tsak egy megy fánn lebegö Tamásnak
Mellyen ha illy tzirmos keppel*
képpel
hirintoznék
A’ Varju tsak felém jönni is irtodznék
És hogy én ne vegyek ream*
reám
semi harát
Magam kepe*
képe<i>
is tud játtzani moskárát
Azért igy szoll rollam veled sok goromba
Hogy e tsak egy essös idöbe nött gomba
Hogy egy lo ganéjonn nőtt hitvány*
<hizott rút> nőtt hitvány Az áth. szó fölé írva.
pöfeteg
Mellyre tekinteni a’ szemnek viszketeg
De meg álly Barátom ollyan itélletet.
A’ régi időbenn még Midás Úr *
<Még Midas vagy amaz régi Szamár> A’ régi időbenn még Midás Úr Az áth. szavak fölé írva.
se tett.
Meg álly szép ostoba ’s festett feü szamár
Kibenn tsak egy szora kong a’ kaponya már.
Lélektelen szép test és pengö tzimbalom
Mért*
<Hogy tsak> Mért Az áth. szavak fölé írva.
lettel*
lettél
tsak tzifra machina, fájdalom*
Jav. ebből: sájnalom
Szép*
Széb em., a Sz betűn javítás nyoma látszik, de nem tudjuk, milyen szándékkal.
vékonyak*
<sugárok> vékonyak Az áth. szó fölé írva.
lábad*
labád em.
egyenes szárai
Még szebbekenn járnak a’ Szarvas borjai
Súgár*
<Sugár> Súgár Az áth. szó fölé írva.
derekadat ne tsudáltasd vélünk*
Jav. ebből: velünk
Az Anglus tsikokba szebbet is szemlélünk
Még*
<Büszke> Még Az áth. szó fölé írva.
fejér mellyed sem*
Jav. ebből: nem
olly*
A sor fölött beszúrva.
betses portéka.
Mert*
Jav. ebből: E’
tsak egy kotlós sziv pompásabb hajléka
Sima kezeiddel szivünket ne ragadd
*
Sorrencsere történt, a változást ( ) és Ψ jelek jelzik a kéziraton.
A bálvány képektől*
<mutató fától> bálvány képektől Az áth. szavak fölé írva.
a’ diszt meg ne tagadd
Ne légy márvány nyakad böv magasztaloja
Illene rá a Tse ló nyakra valója
Az igaz fejérlik ortzád igen szépenn
A ketske hátujja ugy fejérlik éppen
Rosa szinnek mondod veresses pofádat
Még én veressebbnek*
veressebbenek em.
láttam egy kutyádat*
Utána Ψ jel utal az áthelyezett sorpár új helyére.
*
Ez a sorpár 3 sorpárral előbb volt a kéziraton, előtte Ψ/: jel, a végén pedig ) jelzi a sorrendcserét.
Eröss vagy le vered az erösseket is
Erössebb az ökör le ver tegedet*
tégedet
is
Te a’ föbe tartod mind en*
minden
szépségedet
Meg nézetem tehát Musammal fejedet
E jol lehet tsínos ’s modija*
modija <a’>
mostani
Még sem merne rea*
reá
a’ tzinke szállani
Eppen*
Éppen
mig még el nem száradt*
Jav. ebből: szárad
a’ törsökje
Illyen volt a’ Jonás fél érésü tökje
Tsak elölis*
Jav. ebből: elöl <ép>
volna egy keveset lompos
Hordhatná*
<Lehetnél> Hordhatná Az áth. szó fölé írva.
a’ nyajba*
nyájba
az*
Jav. ebből: te
elsö kolompos
Frizerozott hajad hosszan fedi nyakad
Még ez szép Absolon hát ha tserfán akad
Illy tarka madarka vagy hát te barátom
Ezzel*
Jav. ebből: Ez el
tepett tested*
Jav. ebből: testet
szárnyára botsátom
Libegj te a’ felhönn fitogasd magadat
Büszkénn tsattogtatván aranyas szárnyadat
En*
Én
főldszínt*
<ithonn> főldszínt Az áth. szó fölé írva.
maradok formátlan testemmel
Tökélletesitvén ötet*
Jav. ebből: öket
is eszemmel
Ha ti gyaláztok is majd mondjak*
mondják
valakik
Kár hogy az a’ szép ész olly rút hazba*
házba
lakik.*
Az utolsó sor alatt 27.-es szám jelöli a sorpárok számát.