HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A szerentse valtozo.*
változo
Bár szemét rad*
rád
a sors mosojogva nyissa.
Bár feléd fordujjon csalfa golyobissa.
Bár nyájas karokkal kivannyon*
kivánnyon
ölelni
Páva modra fenylö*
fénylö
szárnyára emelni.
Bár jöjjön kintsekkel talpig be takarva.
Nálla hizelkedjen a’ böségnek szarva.
Ne hidgy neki ne hidgy mert sokan megesnek.
Mikor nálla boldog eletet*
életet
keresnek.
Ne hidgy mert a midon*
midőn
leg jobban ketsegtet.
Forrot alád eppen*
éppen
az alatt csepegtet.
Midőn leg nyájasabb karokkal öleled.
Akkor rakja tele fulánkal kebeled.
Azért repűl veled az eg*
ég
tetejére.
Hogy méjjebben vessen a pokol méjjére.
Ne hidgy hat Baratom*
Barátom
ne hidgy mondom néki.
Mert halálra csalnak Siréni eneki.*
éneki
De azert*
azért
ha bánt is meg ne rezzenj tőlle.
Bator*
Bátor
szivvel vond el magadat elölle.
Ö asszony szerentse minden pontba fordul.
Nem sok akár vígan legyen akár mordul.
Azért hát barátom bár szived rettentse.
Meg ne rettenj tölle ö asszony szerentse.
Ellene a virtus fog lenni kö bástya.
Az ártatlanságnak be fed Szent palástya.
Ez az a Conductor a melyre meny köve.
Mindeg*
Mindég
haszontalan ropogással löve.
Ez ama Gibráltar,*
Gibráltár
ama Czitadelle.
Melyre minden bombit hasztalan lövelle.
*
A toldalékot hosszú vízszintes vonal választja el az előző résztől.
Barátom kitsiny az, kit vagy el felejtett.
Szúrni a szerentse, vagy kétségbe ejtett.
Rajta vitéz szivvel! ez által lettenek.
Herkulestől fogva minden fél Istenek.
Tudod e világban minden nagy test forog.
Csekely*
Csekély
mind […]*
Innen egy szótag kimaradt a másolás során (az), így csak 11 szótagú lett a sor.
a mi nyugszik vagy tántorog.
Hát a napnak disze már azért el múla
Hogy csekély földünknek alája borula.
Nem mert maga szerzi foldünk*
földünk
ábrázatja.
Hogy fele lakossa a Fényt nem láthatja.
A mi vilagunknak*
világunknak
szintugy van Svaerája.
Ha felette ültünk fordulunk alája.
’S Még is a’ mi Fenyünk*
Fényünk
eppen*
éppen
ollyan lészen.
Csak hogy a vak világ nem láthat egésszen.
Ha a nyugvo virtus az élet rozsája.
Arany virtus mely a tüzet is ki álya:
Nyomorult ember az kinek homlokában.
Láttzik szerentséje mint tükör formában.
Te ha ortzád épenn más szinre vonitod.
A játtzi szerentsét öszve tébolyitod.
Ha mosojogva ketsegtet tegedet*
tégedet
Szedd komor rantzokra*
rántzokra
te akkor képedet
Ha ö Gorgon hangal agyarkodik te rád.
Nevesd el magadat ’s azonnal hátat ád.
Bolond a szerentse hidd el azt barátom.
En*
Én
a bölts eszt*
észt
csupan*
csupán
a bölts eszbe*
észbe
látom.