HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Ki Poëta nevet érdemel…]
Ki Poëta nevet érdemel
Annak ollyan oszlopot emel
Foebus a’ Poëták Attya
Hogy betüi azon oszlopnak
Semmi veszéj kőzt el nem kopnak
Még az idö sem bánthattya
Honorral ennek közepében
Örőkké-valóság keblében
A’ Századokat számlállya.
Mellyek kedve mellett sietve
Huhánnak és ök*
[Suhannak és ő] Ez a sor ebben a formában értelmetlen, a másoló alá is húzta az első szavakat, és lapszéli jegyzetet fűzött hozzájuk: „Itt n[em] jól v[a]n, de az exemplár bolond, a’ mejről irtam.” Az olvasói szövegben javítottuk (ld. CsÖM. I. 509. 11.).
fel mettzetve
Nevét azokon talállya.
Ha hát én reám tekintene
Nyájas szemekkel Melpomene
’S Ha éneklöje lehetnék
Mind a’ halált mind más veszéllyt ’s kárt
Melly a’ legg nagyobaknak is árt
Egy bátor szivvel nevetnék.*
A lap alján a másoló megjegyzése: „NB. Többet is irtam vólna, hanem nem tudtam miről, mert N. S. V. kértem az emlitett Diariumot, ha nem azt felelte, hogy nem tudja hol van. – Notákat p[e]d[ig] igyekezek szerzeni.