MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XVIII.
A’ RÖVID NAP ’S HOSSZÚ ÉJ.
A’ NAP megint leszálla,
Elvégezé futását,
Sátort az éj tsinála,
Fonván setét lakását:
Így múlik életünk el,
Melly most ragyog körűlünk,
És*
Ég Sh., em.
végre mindenünkkel
Gyász éjtszakába dűlünk.

Az éj’ komor homálya
Ismét ki tud derűlni,
Mihelyt az ég’ királya
Keletre fog kerűlni:
De óh, ha a’ mi fényünk
Már eggyszer éjjelen jár,
Nintsen tovább reményünk
Felvírradás felől már.

Míg hát az ég kinyitja
Örömre hajnalunkat,
’S az éj be nem borítja
Örökre víg Napunkat:
Éljünk, barátim, e’ szép
Kies világ’ ölébe’,
Mert majd az Éjjel itt lép,
’S borít setét ködébe.