MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ rövid Nap, ’s hosszú Éj.
A’ Nap megint le szálla,
El végezé futását,
Sátort az Éj tsinála
Fonván setét lakását:

Így húnyik Életünk el,
Melly most ragyog körűlünk;
És végre mindenünkkel
Gyász Éjtszakába dűlünk.

Az Éj’ komor homályja
Ismét ki tud derűlni,
Mihelytt az Ég’ Királyja
Keletre fog kerűlni:

De óh, ha a’ mi fényünk
Már eggyszer Éjjelen jár;
Nintsen tovább reményünk
Fel virradás felől már!

Míg hát az Ég ki nyitja
Örömre Hajnalunkat,
’s Az Éj be nem borítja
Örökre víg Napunkat:

Éljünk, Baratim! e’ szép
Kies Világ’ ölébe’;
Mert majd az Éjjel itt lép,
’s Borít setét ködébe!

A’ Nap megint le szálla,
El végezé futását,
Sátort az Éj tsinála
Fonván setét lakását:

Így húnyik Életünk el,
Melly most ragyog körűlünk;
És végre mindenünkkel
Gyász Éjtszakába dűlünk.

Az Éj’ komor homályja
Ismét ki tud derűlni,
Mi helytt az Ég’ Királyja
Keletre fog kerűlni:

De óh, ha a’ mi fényünk
Már eggyszer Éjjelen jár;
Nintsen tovább reményünk
Fel virradás felől már!

Míg hát az Ég ki nyitja
Örömre Hajnalunkat,
’s Az Éjj*
Az első j utólag beszúrva.
be nem borítja
Örökre víg Napunkat:

Éljünk, Baratim! a’*
Jav. ebből: e’
szép
Gyönyörködés’*
<Kies Világ’> Gyönyörködés’ Az áth. szó fölé írva.
ölébe’;
Mert majd az Éjjel itt lép,
’s Borít setét ködébe!