MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Jegyzések és Értekezések
az Anákreoni Dalokra
I. Oldal. Anákreoni Dalok. – A Poézisnak minden nemei közzűl legrégibb és legközönségesebb az énekelhető vagy dallásra alkalmatos verselés. Jubáltól*
Jubál<kari…>tól
fogva, e’*
e’ a’-ból javítva.
mái napig, a’ mellyben ezeket írom, minden időben és minden helyeken éreznek az emberek, indúlatba jönnek, azt kiadni igyekeznek, ’s ha attól szer felett izgattatnak,*
szer felett <meg> izgattatnak
danlásra, tántzra, mértékbe szedett hathatós beszédekre fakadnak. Az érzékeny Római Olasz,*
Olasz <ember> Az áthúzott szó fölé írva.
a’ fagyos Lappon; a’ gőgös Asiata,*
Asiata <ember>, az indolens
az indolens Chinai lakos; a’ Tuilleriának kipallérozott*
a’ <kipalle> T<h>uilleriának kipallérozott
lelkei, ’s az emberevő Kannibálok:1 – mind, mind énekelnek, danolnak és dallokat tsinálnak. A’ Hármónia, melly a’ mi testünk és lelkünk alkotásával egy-idős, a’ maga származásának szempillantásában nemzette és zendítette meg a’ Lyrica Poësist.2 – Két fő neme van az éneklő Versezeteknek, ahozképest, a’ mint vagy felemelkedik,*
a’ mint <lel> vagy felemelkedik
és magán kívűl ragadtatik a’ mi lelkünk, vagy pedig tsak tsendes és kellemetes elborúlásba jön az előtte lévő tárgy által.*
által <által miatt> Az áthúzott szó fölé írva.
Az első esetben, a’ tárgynak nagy és felséges vólta miatt, érzéseink erőssebbek, gondolataink fentebb járnak, melly miatt*
melly<ek> miatt
a’ szók és kifejezések hathatós, szabad, merész és vakmerő formát és menetelt vesznek magoknak, és a’ Szerző egész meglelkesedésben áll elöttünk: így készűl az Óda, melly alatt az énekeknek fellengősebb nemét szoktuk érteni. Mikor pedig érzéseink lágyabbak, szelídebbek, nyájasabbak; a’ tárgy vagy tsekély, vagy előttünk tsekélyebb*
előttünk <akkor> tsekélyebb
oldaláról vevődik fel; ’s annál fogva énekünk is, és előadásunk módja könnyebb és halkábban folyó: akkor az Óda’ erejét és magosságát el nem érjük, és a’ mit készítünk, annak neve nálunk Dal, az idegeneknél Lied; Song; Chanson; Canzone vagy Canzonetta. A’ természet’ látásából*
a’ természet <sz> látásából
indúltt örömök, a’ nyájasságnak, barátságnak, édes indúlatoknak érzése, a’ társasági élet’ vídámságinak*
élet<b> vídámságinak
kóstolása, az abból származott játék, enyelgés, jó kedv, és felvídúlás – ezek a’ Dalnak szokott foglalatjai, azt mondja Eschenburg.3 Az illyen tárgyak és érzések szükségesképpen megkívánják, hogy a’ Dalnak egész előadása, minden kifejezése és telyes*
telyes Sor fölötti betoldás.
folyamatja könnyen*
könnyen Az en ű-ből javítva.
menő, természetes, eggyűgyű, kellemes és jóhangzású légyen; annyival is inkább minthogy minden Dal főképpen éneklésre és muzsika mellé szokott készítődni. – Sok nemei vagynak, valamint az Ódának, úgy a’ Dalnak is. Legkitetszőbbek az
Anákreoni Dalok. Anákreon, (a’ kiről alább) igen sok apró Dalokat írt Görög nyelven; de a’ mellyek nagyobb részént elvesztek a’ Byzantiumi Zelóták*
Zelóták <Kegyeskedők szer> Az áthúzott szó fölé írva.
rend*
rend<en>
felett való kegyességek*
kegyességek <buzgóságok> Az áthúzott szó fölé írva.
miatt, nem kevés veszteségével a’ szép Mesterségeknek.4 A’ mi megmaradt is, és valami 70–805 formán az ő neve alatt forog, nem mind az övé, hanem másoktól az ő mustrája után íródott. Ezeknek az ő Daljainak foglalatjok, a’ szerelem, a’ bor,*
Eredetileg: a bor, a szerelem, A szavak sorrendjének fölcserélését a sor fölé írt számok jelzik.
az öröm, a’ megnyúgodtt lélek, tsendes és szorgalom nélküli élet, barátság, szépség, tavasz, rózsa, galambok ’s a’ t. Nints azokban semmi fajtalanság, részegítő és lázzadó indúlat, vastag baromi gyönyörködés: hanem tsak nyájas enyelgés, rendkívűlvaló vídámság, lomhaság nélkűl való elérzékenyűlés, könnyű és szabad Epicureismus. Az Anákreon’*
Az Anákreon Az Az sor fölötti betoldás.
világában tsak a’ jelenvaló szépet, jót, gyönyörűt keresi az emberi Lélek, a’ fösvénységtől, nagyravágyástól,*
fösvénységtől <és> nagyravágyástól
haszontalan aggodalmaktól üress lévén, érzi hogy jó az élet, és a’ halált is tsak*
tsak Sor fölötti betoldás.
úgy nézi, mint az örömnek és megelégedésnek utólsó pontját, mellyen*
mellyen <után> Az en utólagos betoldás.
meg kell nyúgodni. Horatius is követte őtet ebbe; mert ő is a’ gyönyörűségek közzé mindég szép módjával béviszi a’ halált, a’ koporsót, a’ más Világot.6 Éljünk vídámon, és minél kevesebb gonddal; mert egyszer meghalunk, ez a’ régi Lyricusok’ Philosophiája: ha pedig élnünk és örűlnünk kell, hagyjunk élni és*
élni <má> és
örűlni másokat is, ez az egész emberiség philosophiája. Vajha minden fösvénynek, minden Nagyravágyónak, minden bújálkodónak beléolvaszthatnám a’ szívébe ezt a’ kurta*
kurta <kis> Az áthúzott szó fölé írva.
philosophiát! hány rettenetes bűnnek a’ tsiráját*
tsiráját <gyökerét> Az áthúzott szó fölé írva.
sütném el általa; óh jó theóriájú,*
általa,<a ti kebeletekben> óh jó theóriájú
gonosz praxisú Halandók! a’ ti kebeletekben. Ezt*
kebeletekben. <Anákreon> Ezt
a’ Maximáját Anákreon a’ legvékonyabb színbe őltözteti fel, kikeresi az érzésnek legszebb útait, fájin elmésségével tsalogatja*
tsalogatja A ts m-ből javítva.
’s tartóztatja az olvasót, magát igen kellemetes és kedveltető módon fejezi ki, ezer édes ígéző képzeleteket talál elő ’s azokat a’ legkönnyebb móddal festi le, hogy azok*
Az azok sor fölötti betoldás.
a’ mi Fántáziánkat körűl-sibongván,*
Fántáziánkat <balzsamos szárnyaikkal> körűlzsibongván Az F f-ből javítva.
Lelkünkről az élet’ únalmát*
únalmát <terheit> Az áthúzott szó fölé írva.
’s az azt felettébb lankasztó*
felettébb <nyomó> lankasztó
indúlatokat balzsamos szárnyaikkal leszeleljék.7 Ezt a’ könnyű és aprólék gyönyörűséget olly elmésséggel fűszerszámozza*
fűszerszámozza A második sz olvashatatlan betűből javítva.
ő meg, a’ mellynek párját alig találni. Az ő humora azt mondja Sulzer,8 a’ legkellemesebb a’ világon, ’s olly könnyű, mint a’ legszebb Kikelet;*
Kikelet <tavaszi idő> Az áthúzott szó fölé írva.
az Ő Daljainak gyűjteményje hasonlatos a’ virágos Kerthez, mellyben ezer kívánatos illatoktól lepettetni meg.9
Ez tehát az Anákreon’ Daljainak*
az Anákreon<i> Daljainak A jai ok-ból javítva.
belső természetek, és a’ melly Dalokat illyen lélekkel ’s illyen formába öntenek a’ Poéták, azokat Anákreontismusoknak, Anákreoni Daloknak nevezik. Azért is, a’ ki jó Anákreoni Dalokat kíván írni; annak nem Anákreont kell fordítani, sem holmi hideg és durva érzéseket az Anakreon’ mértékére srófolni:10 hanem az ő tőle kedveltt édes tárgyakról, az ő tulajdon*
tulajdon Sor fölötti betoldás.
könnyűségével, vídám humorával, és kellemetes előadásával, rövid és tsínos Dalokat szerzeni.*
Dalokat <írni> szerzeni
Sajnálom, hogy a’ midőn ezeket írom, DÉGENnek11 Anákreonra tett halhatatlan gondolatait a’ könyvnek nem léte miatt jó*
Az ó ob-ból javítva.
ízlésű Olvasóimmal nem*
nem Az n s-ből javítva.
közölhetem. Én azt a’ fáradságomat nem kímélltem vólna; de Collegiumunknak Könyves*
Könyves A K B-ből javítva.
házában Dégennek*
házában <sem> Dégennek
sem kiadását, sem Értekezését fel nem találhattam, a’ melly Könyvtárnak egyébaránt a’ Görög és Deák Litteratúrára nézve, melly nálunk olly nagy betsben vagyon, Magyar Hazánkban párját nem láttam. Még*
Még Sor fölötti betoldás.
egy felette*
felette <igen> Az áthúzott szó fölé írva.
hasznos Német Gyűjteményben12 igen szépen és derekasan le van írva az Anákreoni Daloknak valóságos természetek; de azzal sem élhettem. Schneider is13 sok szép jegyzéseket tesz az Anákreon’ Poézisáról,*
Poézisáról <és> Az <és> sor fölötti betoldás.
Az ő követőiről*
követőiről<, és>
’s ezeknek elmebéli erejekről. Minden pallérozott Nemzetekből vagynak már a’ kik Anákreontismusokat, vagy Anákreon’ lelke szerént írott apró Dalokat tsináltak;*
Dalokat <szerz> tsináltak
de egy sem vitte a’ Poézisnak ezt a’ Nemét ollyan tökélletességre, mint a’ Németeknél Gleim,14 a’ kit azután, (a’ szokás szerént), egész sereg nyomorúltt hímezők követtek, és bosszantottak. Nálunk ebben a’ pályában tett próbát Édes Gergely15 Főldi János, és Dayka Gábor.*
Dayka Gábor fölött: Vid. Orpheum.
16 Fordították pedig némely darabjait Főldi, Rajnis, Kazincy, Ráday, Édes.17 Az Olaszoknál és Frantziáknál már több fordította*
több <fo> fordította
12 poétánál;*
12-12 poétánál A második szám sor fölötti betoldás.
az Ánglusoknál 6 fordítása van; Németűl és Spanyolúl18 pedig az eredeti metrumon is próbálták fordítani. A’ Dégen kiadása német*
német Sor fölötti betoldás.
fordítással együtt, tudtomra, leghasznavehetőbb. A’ prosodiára*
leghasznavehetőbb. <Jó> A <Sch> prosodiára Az A a-ból javítva.
és philologiára, legjobb a’ Bárnesé. Pompás kiadások*
<Legpo> Pompás<ak a Róm> kiadások
Rómában a’ Spalettié;19 és a’ két*
Az és és a két sor fölötti betoldás.
Pármai.20 De legszebb,*
Pármai, <Birminghami. q)> De legszebb (A q) lapalji jegyzetet jelöl.)
legjobb, legbővebb, és mind külső mind belső érdemére nézve legfejedelmibb a’ Parisi,21 a’ mellyben nem tsak a’ Görög Textus*
a <Textus> Görög Textus
legcorrigáltabb, a’ Deák*
legcorrigáltabb, <hanem> a Deák
fordítás mind*
fordítás <is> mind
versben, mind folyóbeszédben legderekabb; hanem a’ Daloknak*
a Daloknak Az a az-ból javítva.
száma is több újjonnan feltaláltatott Darabokkal van szaporítva, az Író*
Író <gondolat> Az áthúzott szó fölé írva.
képzeletei pedig Párisnak mái híres Piktorjai és*
Piktorjai <által> és
Metszői által Táblákra vagynak tétetve, ’s a’ mi több az oda-való legnagyobb Muzsikusok által a’ Görög Textus Muzsikai Compositióra van véve. Vajha én, Hazámnak ollyan Componistájára találhatnék, a’ ki egy Magyar Anákreontismust Muzsikára vévén, vélem, és Magyarimmal közelebbről tudná ’s kívánná*
tudná s kívánná Sor fölötti betoldás.
éreztetni a’ Görög szabású*
szabású Sor fölötti betoldás.
Rhythmusoknak Mennyei hármóniáját! Rousseau,22 a’ ki maga is mester vólt a’ Muzsikában, próbát tett e’ részről nevezetessen a’ Pindarus’ Ódáira: Nálunk Seyfried23 is*
is <Úr> Az áthúzott szó fölé írva.
úgy készített*
úgy <szerze> készített
egy muzsikai szerzeményt a’ Virág Benedek’ Jámbusos Énekére.*
Énekére Az É é-ből javítva.
Így lehetne a’ Görög mértékű Verseknek, a’ nép előtt betset és kedvességet szerezni!
2. Old. Az egész Verse Horátiusnak így van:

– – – – ego, apis Matinae
More modoque,
Grata carpentis thyma per laborem
Plurimum circa nemus, uvidique
Tiburis ripas, operosa parvus
Carmina fingo. L. IV. Od. 2.

3. Old. Valamint gyermeki elmémnek, a’ gondolkodásra, képzelődésre és érzésre való első kifejtődését, különösen pedig a’ Poéták’*
Poéták A ták olvashatatlan betűkből javítva.
olvasására, és megízlelésére, ’s magára a’ Poézisra való hajlandóságomnak jókori vezérlését Tiszt. T. Kováts Jó’sef Kőrösi Prédikátor Úrnak mint közönséges Tanítómnak, és nagy-nevezetű Tudós Budai Ésaiás Eloquent.*
Ésaiás <Urnak> Eloquent.
Professor Úrnak, mint magános Oktatómnak, köszönhetem: úgy ifjúi tehetségeimnek ’s addig szerzett olvasásomnak az oskolai korlátok közzűl való kivezérléséért, a’ régi jó ízlésnek az újjabbakkal*
a’ régi Az a’ az-ból javítva.
a régi jó <ujabb> Az áthúzott szó fölé írva.
az <régivel> újjabbakkal A z utólagos betoldás.
való egybekötéséért Tek. Kazinczy Ferentz Úrnak ’s néhai Tudós Dr. Főldi János Úrnak tartozom. Poétai lételem felől úgy játszhatom, mint Nagy Sándor, midőn Filepről az Attyáról, és Arisztótelesről a’ maga Tanitójáról,*
Filepről az Attyáról, és Arisztótelesről a’ maga Tanítójáról <eg> A ról, ről utólagos betoldás.
azt mondta, hogy: ille quidem esse, hic autem bene esse dedit: amazok nélkűl Poéta nem lettem vólna, ezek nélkűl pedig tűrhető Poéta; amazok szűltek fel a’ Parnasszusra, ezek pedig neveltek rajta ’s megmutatták annak tsínos útait, a’ szép lelkeket*
tsínos útait, <megmutatták karjaik> a szép lelkeket
kalaúzúl keresték ki mellém, hogy meg ne üssem lábamat a’ kőbe. – Melly nagy szerentse, midőn egy nevendék elmét illy nem-Orbiluisok bárdolnak, és köz*
köz Sor fölötti betoldás.
pályájának kezdetekor*
pályájának <első for> kezdetekor A z d-ből javítva.
illyen jó indúlatú és egyenes Aristárkusok vezetnek!*
vezetnek Az et érel-ből javítva.
Adnák az Egek, és tennék meg a’ kedvező Múzsák, hogy én e’ közönségesen tiszteltt négy névre a’ Magyar Világnak egén homályt ne borítanék, és midőn az én ő erántok viseltetett*
viseltetett Az ett olvashatatlan betűkből javítva.
magános háládatosságomat most illy aprólék Munkámnak a’ Sarkán közönségesítem, azt mondanák Polgártársaim, tudós Hazámfiai, ’s az utánnunk születendők

In tenui labor; at non tenuis gloria, si quem
Numina laeva sinunt, auditque vocatus Apollo.*
Apollo A második o ó-ból javítva.
24

5.*
5. Az 5 7-ből javítva más tintával.
Old. Sajnálható dolog a’ nyelvre nézve is, de kivált a’ Poézisra nézve, hogy a’ mi Világ szerte kedves és betses Tokaji*
betses <Asszúsz> Tokaji
borunknak olly insonorus és nyomorék hangzású neve van. Asszúszöllöbor! – Hogy én a’ hazai termést még is Nemzeti szóval ejtsem ki; kéntelen vóltam a’ Máslás nevet venni fel, noha ez szegényebb neme a’ Hegyallyai Nektárnak.
7.*
7. old. A 7 6-ból javítva.
Old. Jámbus vagy futó láb25 az,*
Az az sor fölötti betoldás.
a’ mellynek az első tagja rövid, a’ hátúlsó pedig hosszú. Jámbus Vers az, a’ melly többnyire illyen Jámbus lábakon jár. NB.*
Jámbus lábakon jár. NB. A fogalmazványban itt egy hosszú áthúzott rész következik Az áthúzott sorok helyett álló, a kihagyottnál terjedelmesebb részt, amely a CsADjegyz.-be végül bekerült, lábjegyzetekkel együtt egy különálló lapon olvashatjuk (25ab) A lap bal fölső sarkában egy nem autográf, utólagos megjegyzés olvasható: Cs. jegyzettöredékei. Ide került még a 31., 33. és 34. lábjegyzet is. Az e lapon lévő szöveg szövegkritikai jegyzetei:
...lányát, tett ígérete szerént... A tett sor fölötti betoldás.
...Archilochus Jamb<ussai>... Az icussai az áthúzott betűk fölé írva más tintával.
Ezen a versen Arkilokus Poéta találta fel, abbéli bosszuságában hogy Lycambe a maga leányát Lycambét, oda a kit néki ígért vala, feleségűl oda nem adta. Megbosszankodván ezen Árkilokus, egy átkot írt a Tirannusra s annak leányára, melly 6 lábú Jámbus verseken, mellyet azok megolvasván, magokat felakasztották. Innen mondja Horatius:
Archilochum proprio rabies, armavit Ïambo.
Arkilokus élt a Olimpiásb[an] Anákreon pedig a b[an]. De itt a Poéták szabadsága szerént elmehet ez a kis Anacreontismus.*
A NB. jelzéstől idáig áthúzva.
Az Anákreon’ Jambusa a’ minn ő írta minden Ódáit 3 lábból*
3 <sá> lábból
áll és egy syllabából, vagy is az ő verse negyedfél Jámbus. Hanem az első láb lehet lassú*
lassú <hosszú> Az áthúzott szó fölé írva.
is, doboló is (Spondeus vel Anapaesus) e’ szerént:31

U – / U – / U – / U
– – / / / –
U U – / / /

Igy élt ezzel Anákreon, némelly kifogás mellett: és ez az ő Daljainak*
ez<...> az ő Daljainak
könnyeded és kurta*
és kurta Sor fölötti betoldás.
foglalatjokhoz*
foglalatjokhoz A hoz olvashatatlan betűkből javítva.
legalkalmatosabb is. – Tsak ezért*
Tsak ezért A Ts Ez-ből javítva.
az egy mértékes versért is majd meghalnak a’*
a az-ból javítva.
Napnyúgoti Nemzetek, ’s ha a’ Spanyol*
nemzetek, ’s <ha erre a taktusra> <s örűl a Spanyol, ha a maga Visigothusi Zavarék nyelvét erre a taktusra> ha a Spanyol A ’s ha sor fölötti betoldás.
a’ maga parantsoló hideg a betűit, az Olasz az ő egybeolvadó*
az ő <sok> egybeolvadó
gömbölyeg szavait; a’ Német a’ sok Diftongust és schevátlan consonánsait erre a’ Téjoszi*
Téjoszi <Jóniai> Az áthúzott szó fölé írva.
taktusra rákénszerítheti, boldognak tartja magát és Anyai nyelvét, ’s*
s Sor fölötti betoldás.
igazságtalan örömében truttzol a’ néhai Jóniának ditsősségén. Hát te Árpád’ nemzete! mikor fogod közönségesen érezni, hogy a’ te nyelved – és egyedűl a’ te nyelved alkalmatos*
nyelved <erre> alkalmatos
a’ Görög Múzsák hasonlíthatatlan hármoniájára?32
9. Old. Két tsillagzat*
Két <Kutya> tsillagzat
van az égen,*
égen Az é É-ből javítva.
különössen,*
különössen Sor fölötti betoldás.
Kutya nevű, t. i. a’ kissebbik*
kissebbik Utólagos betoldás.
Kutya
és a’ nagyobbik*
és a’ nagyobbik Az a’ Sor fölötti betoldás.
Kutya
. Ez utolsónak a’ pofáján van egy első nagyságú Tsillag, mellynek neve Kutyátska, vagy Kutyó,*
vagy Kutyó Sor fölötti betoldás más tintával.
Canicula, Sirius.33 Mikor a’ Nap Julius 21-dik*
21 A 2 1-ből javítva.
napj. az Oroszlány jegybe megy, akkor kezd a’ nagy Kutya’ Tsillagzatja a’ Nappal együtt feljárni ’s másod vagy*
fel<tetsz>járni s másod<ik> vagy A vagy sor fölötti betoldás.
harmadnapra szembetűnőképpen feltetszeni.34 Ennek feljárásától kezdik azokat a’ nyár közepén*
közepén Az n ben-ből javítva.
lévő száraz, tikkasztó és beteges napokat számlálni, a’ mellyeket a’ nagy Kutyának*
a<z e> nagy Kutyának
pofáján lévő igen fényes Canicula*
lévő <Canicula> igen fényes Canicula
tsillagtól canicularis napoknak nevezünk. A’ Caniculai idő nem olly beteges és dögleletes ugyan nálunk, mint más forró tartományokban, a’ miért Virgilius,35 Horatius*
Virgilius <és a dél> Horatius
és más déli Poéták olly iszonyú nevekkel*
nevekkel <nevek szók> Az áthúzott szó fölé írva.
terhelik: de még is jó, a’ mint*
a mint Az a ha-ból javítva.
Blancard mondja,36 ha az Orvosok*
ha az <Doktorok> Orvosok A z utólagos betoldás.
reá ügyelnek, ’s a’ Hippokrates’ intése szerént, a’ Recipék körűl*
Recipék<kel> körül
nagyobb*
körül nagyobb Sor fölötti betoldás.
kémélléssel forognak.*
kímélléssel <jár> forognak
10. old.*
<pag.> 10 old.
Hogy sok jó*
sok <sza> jó
Magyar szavaink némelly jó Magyarok előtt is esméretlenek; annak oka az, hogy az ollyan szó a’ több*
szó<n egymá> a több
Vármegyékben feledékenységben menvén, mai napon,*
mai napon Az m olvashatatlan betűből javítva.
mikor nyelvünkre jobban kezdünk*
kezdünk Az ünk sor fölötti betoldás.
ügyelni, tsak néhol és talám a’ legegyűgyűbb Magyarok köztt maradt meg. Más részről, azt is sajnálva kell tapasztalni*
kell tapasztalni <kell> Az áthúzott szó fölé írva.
a’ vizsgálódó ’s mindent megolvasni*
megolvasni Az n ó-ból javítva.
kívánó Magyarnak, hogy régi törzsökszavaink a’ szokásból kimentek, és vagy tsupán*
tsupán tsak-ból javítva.
tsak ivadékjaikban élnek: vagy egész Familiástól edgyütt magvok szakadt:*
szakadt A t a-ból javítva.
a’ minek*
minek Az n t-ből javítva.
legfőbb okai azok a’ gyarló Fordítók, kik a’ (kivált hajdan nyomorék) Deák és egyéb eredeti munkák körűl,*
munkák<ban,> körűl
nem az idegen nyelvet a’ miénkre, hanem a’ miénket akarták amannak a’ kaptájára*
a kaptájára Az a sor fölötti betoldás.
szorítani. Magyarjaim! Literátorok! ne tsak a’ külföldi írókat olvassátok, hanem keressétek fel a’ rabotázó egyűgyű Magyart az ő erdeiben és az ő Scytha pusztáiban, hánnyátok fel a’ gyarló énekes könyveket, a’ veszekedő Predikátziókat, a’ szűr bibliopoliumon kiterített szennyes Romántzokat, hallgassátok figyelemmel a’ danoló falusi leányt, és a’ jámbor puttonost; akkor találtok rá az Árpád’ Szerentsi táborára, akkor lelitek fel a’ nemzetnek azt a’ mohos, de annál tiszteletesebb maradványit, a’ mellyeket az olvasott és útazott Uratskáknak*
Uratskáknak <fájin> Az áthúzott szó fölé írva.
társaságában*
társasá<sá>gáb[an]
haszontalan keresnétek. Hónallyig*
Hónallyig <Nyakig> Az áthúzott szó fölé írva.
érő nadrág, lapos hosszú kalap, pípaszárnak való*
való Sor fölötti betoldás.
páltza és láb az, a’ mit ott találnátok, ’s a’ nyelv is selyp és erőtelen, a’ minn azok az elpallérozott kis Aziáták*
Aziáták A z s-ből javítva.
perszifláskodnak. – – Molnár Albert, az a’ minden tekíntetben nagy lelkű*
nagy lelkű A k olvashatatlan betűből javítva.
és hasznos hazafi, a’ kinek érdemeire nékünk maradékoknak tsak azért is szemesebben*
szemesebben Az ebb en-ből betűkből javítva.
kellene ügyelnünk,*
ügyelnünk Az első n olvashatatlan betűből javítva.
hogy eleink háládatlanságát valamennyire jóvá tennők,37 – Molnár Albert sok gyökérszókat megtartott számunkra, a’ mellyeknek*
számunkra, <és a’...> a mellyeknek
vesztesége pedig mindenkor a’ leggazdagabb forrásait dugja bé a’ nyelvbővítésnek. De sok emberek sipítnak az esméretlen szók ellen, a’ kik Adelungot pengetik szájokon, ’s az Albert’ hamvai eránt érzéketlenek. Minden Magyar író, a’ ki a’ külfőldi, vagy (a’ mi még jobb) a’ természeti szépségeket nyelvünkön akarja érezhető móddal előadni; sajnálja hogy a’ zőldágat egy meghatározott törzsök szóval ki nem teheti. Az ág lehet leveles is, leveletlen is; száraz is, nyers is; vékony is, gerenda vastagságú is: a’ gajj*
gajj A jj lly-ból javítva.
szint’ illyen közönséges jelentésű. Hogy tesszük ki hát ezt*
ezt Sor fölötti betoldás.
hogy Frons?*
hogy Frons<ot> A hogy a-ból javítva.
Kiteszi Molnár Albert ezzel hogy Lomb. Innen ezeket származtatja: frondosus Lombos, frondare lombozni, frondator lombozó. A’ Lombot pedig, és a’ lombost egészen megkülömbözteti a’ lomptól, és a’ lompostól.*
a lompostól Az a sor fölötti betoldás.
– Hozzuk vissza, Barátim, ezt*
ezt Az e s-ből javítva.
a’ szép eredeti rövid szót, ’s nyerni fog véle az írásunk.
10. Old. Kókkadni mondják a’ Debretzeniek az ollyan füveket és virágokat, a’ mellyek a’ nap’ hévsége, a’ féreg’ rágása, vagy más belső nyavalyájok miatt, hervadni, konyúlni, sárgúlni és halni kezdenek.
12. Old. Idalia vagy Idalium egy város és erdő Cyprus szigetében, a’ hol*
szigetében, <melly> a hol
Vénus különösen tiszteltetett. –38
13. Old. Martalék a’ régi Magyaroknál tett hadban elfogott rabot, mancipium, örökös szolgát, vagy sclávot.*
vagy <...> sclavot A vagy Sor fölötti betoldás.
39 Innen van a’ régi énekünkben:

Ördög’ martalékja,
Hogy ne légyek rabja,
Adj*
Adj A j d-ből javítva.
estvét érnem!

14. Old. Thales, egy a’ 7 Görög bőltsek közzűl, a’ ki az Egyiptomi Papoktól a’ természet’ tudományját és az Égvizsgálást*
Égvizsgálást Az É é-ből javítva.
megtanúlván, arra nemzetét is reá kapatta, és az úgy nevezett Joniai Sectát fundálta.*
Sectát <állíto> fundálta
Egyszer egy estve az égre függesztett szemekkel*
az égre függesztett szemekkel <az eget s> Az áthúzott szó fölé írva.
a’ tsillagokat vizsgálván, az udvaron egy verembe esett; mellyre a’ vén szolgálója így tsúfolta ki: Te a’ feletted lévő dolgokat kívánod kitanúlni; ’s nem látod a’ mi a’ lábod előtt van.40
*
A teljes bekezdés áthúzva
16 old. A kettős tetejű Parnasszus hegye Görögországban, s a’ rajta lévő Castalius forráskút, és a Bélion és Ossza hegyei között elnyúló, kies és patakokkal ujúló Tempe völgye, Apollónak és a Múzsáknak voltak szentelve.
19. old. Guarini*
Az előző bekezdés teljesen s e bekezdés eleje idáig áthúzva. Az áthúzott sorok helyett álló szövegrészt jegyzetével együtt a kézirat végén találjuk (26ab).
A’ Parnasszus’ hegye, melly Phocisban vólt, és két tetejét az ég felé botsátván, maga pedig*
pedig Sor fölötti betoldás.
teátrom formára borzasztó meredekséggel*
meredekséggel Az e s-ből javítva.
nyúlván*
nyúlván A v t-ből javítva.
el, a’ nézőbe szent*
szent Az s r-ből javítva.
rémzést okozott; az*
az olvashatatlan betűkből javítva.
itt lévő Castalius forrás, melly az Aganippé és Hippocrene’ forrásokhoz közel vólt, ’s a’ Parnasszus hegyének a’ tövében*
hegyé[nek] <allyan> a tövében
feküdt;*
feküdt <volt> Az áthúzott szó fölé írva más tintával.
és*
és Az é a’-ból javítva.
a’ Tempe’ vőlgye, mellyet, az eleven gyepen ’s az árnyékos fákon kívűl, a’ Péneus’ patakja is hívesített,41 több illyen forrásos és vizes helyekkel együtt Apollónak, a’ Múzsáknak, és a’ Poétáknak vóltak szentelve: a’ bortermő hegyekről effélét nem olvasunk.
19. Old.*
A 19.Old[al]-hoz írott magyarázatot jegyzeteivel együtt külön lapon, a dolgozat végén (26b-27a) találjuk.
Giambattista Guarini született Ferrárában, 1538.*
1538 1538 Az első évszám a második fölé írva, a 3 6-ból javítva.
Eszt. Sokáig vólt az odavaló Hertzegnek II. Alfonznak Titoknokja, azután Státustanátsosa, a’ kinek sok hasznos*
sok<at> hasznos A hasznos sor fölötti betoldás.
szolgálatot tett a’ Velentzei, Római, és Lengyel*
Velentzei, Római és Lengyel Mindhárom szó kezdőbetűje kicsiről nagyra javítva.
Követségeiben. Minekutánna*
Minekutánna Az M m-ből javítva, az előtte álló pont pedig vesszőből javítva.
Florentziában is és egyébütt, ékesenszóllását, hűségét, és politikai*
és <a> politikai
tálentomait kimutatta vólna; tsendes életre kívánván magát adni, hazájába visszaindúlt:*
visszaindúlt Az in ment-ből javítva.
de Velentzében véletlenűl kimúlt, 1613. Eszt. Azt a’ különöst*
a különöst Sor fölötti betoldás.
jegyzették fel róla a’*
róla a Sor fölötti betoldás.
baráti, hogy a’ Poéta nevet gyűlölte, a’ melly inkább megvetést, mint tiszteletet okozna*
okozna Az ok ho-ból javítva.
az embernek. De az jól esett néki,*
néki Sor fölötti betoldás.
ha a’ Fejedelmek, nagy emberek, és tudós Académiák pompás titulusokkal tisztelték meg.442 – Gyönyörű, és könnyen menő versei vagynak; képzelődése termékeny és tüzes. Fő poétai*
poétai A p P-ből javítva.
munkája az a’ Pásztori Dráma, mellynek neve Il Pastor fido, vagy A’ hű*
A’ hű Az A’ a’-ból javítva.
Pásztor.43 Vagynak apróbb Versei is felesen.44 A’ Madrigálokban, melly*
Madrigalokb[an] <nevű>, melly Az okb[an] utólagos betoldás.
versezet neme közép a’ Lyrica, és Epigrammatica poésis között, és a’ mellyet olly szépen karakterizál Boileau,*
és a mellyet olly szépen karaktarizál Boileau Sor fölötti betoldás.
45 legelsőnek tartja Baillet a’ Marini’ verseit: de azért megkorpázza őtet Menagius, a’ ki tsak ugyan mint nagyobb lingvista, jó poéta hasonlíthatatlan elméjű*
mint nagyobb lingvista, jó poéta <és gyönyörű> hasonlíthatatlan <jobban is érezhette az olasz Poézis tulajdonságit> elméjű Az áthúzott szavak fölé írva.
’s fáin érzésű*
s fáin érzésű Sor fölötti betoldás. Más tintával. Az érzésű olvashatatlan betűkből javítva.
ember, jobban érezhette az Olasz Poézisnak fajinságait.46 Ez a’ kis Anákreontizmus NB.*
Ez a’ kis Anakreontizmus NB. Más tintával utólag hozzátoldva a szöveghez, amely a kézirat 27a oldalán folytatódik. A folytatás előtt szintén NB. jelzés áll.
Guarininak egy olasz Madrigálja után van készítve,*
készítve A tve ttetve-ből javítva, más tintával.
mellyet az olaszúl értőknek kedvekért a’ página’ allyára teszek, hogy Menagiussal érezhessék ebből*
ebből Sor fölötti betoldás.
a’ Guarini Madrigáljainak egyűgyű és*
és s-ből javítva.
igen kellő vóltokat.47
24. Old. Minthogy némellyek, míg a’ Kézírást*
Kézírást A t ban-ból javítva.
olvasták, nem akadtak hamar értelmére ennek a’ sornak:

Tsigaként tudott szeretni

azért teszek itt*
itt Sor fölötti betoldás.
rólla egy kis jegyzést. A’ mi nyelvünkben a’ Tsiga szónak 5*
5 Olvashatatlan számjegyből javítva.
értelme van. Jelent 1, játékra való fa vagy szaru tsigát; 2, tészta tsigát, vagy a’ mint túl a’ Dunán hívják, lúdgégét; 3, a’ felvonásra, s holmi egyberakott makhinákba készűltt tsigát; 4, kínzásra és torturára való tsigát; 5, a’ férgeknek azt a’ számos seregét, melly tekervényes, lapos, és széllyel nyíló mészmatéríájú tokban, vagy házatskában lakozik; mint p. o. az ostrea, cochlea, limax etc.*
<etc> <conchi> limax, etc. Sor fölötti betoldásként az etc. fölé írva.
Itt a’ tsiga szó ez utólsó értelemben vétetődik; ’s a’ mezei vagy vízi tsigához azért*
azért <ahoz> Az áthúzott szó fölé írva.
van a’ bornemisza szerető hasonlítva, hogy az felette*
hogy az<nak> felette Az a m-ből javítva.
lassú és vidorság nélkűl való hideg és*
vidorság<nak> nélkűl való<állat, és a v> hideg és A hideg és sor fölötti betoldás.
fejér vérű állatotska.48 Túl a’ Dunán a’ tsigának két nevét találtam; az*
az Sor fölötti betoldás.
1, Kágyló, mellyet Tiszt. Fábián Úr és Dr. Főldi49 már bé is vettek, néhol Kágyillónak mondják; a’ 2, Púzsa.*
mondják a’ 2, Púzsa Az a’ sor fölötti betoldás, a P B-ből javítva, más tintával.
Ez a’ két név jó vólna két seregbéli*
seregbéli <nemi> Az áthúzott szó fölé írva.
névnek; a’ dialectusi Kagyilló pedig valamelly jelesebb Nemnek a’*
Nemnek a <faj> Az áthúzott szó fölé írva.
nevének. Tsigának maradna egyedűl tsak az ollyan Nem,*
Nem Az N n-ből javítva.
a’ mellynek héjja valósággal tekergős,*
valósággal <tsiga formán> tekergős A gő edi-ből javítva.
mint az igazándi tsiga.
26. Old. A’ Jázmin*
A Jázmin Az A Sor fölötti betoldás.
egy tsemete vagy bokor szabású Növevény, melly Europába Napkeletről származott, és ma már amannak déli tartományiban vadonnat is találtatik. A’ mi*
találtatik <...> A’ mi
Kertjeinkben virága’ kedvéért szaporíttatik, a’ melly fejér és sárgás, és kimondhatatlan’ kellemetes és hathatós illatú. A’ Kertészeknél mintegy 20 fajtája van;50 de a’ Linné systemája szerént három nevezetes faja*
faja A második a át-ból javítva.
van*
van <említem> Az áthúzott szó fölé írva.
a’ többek közzűl. 1, a’ patikai Jázmin (Jasminum officinale Linn.) ez a’ közönséges fejér Jázmin, mellyből az Olaszok még ma is igen jó szagú olajat készítenek; 2, a’ nagyvirágú Jázmin, (Jasminum grandiflorum*
grandiflorum Az r a-ból javítva.
L.) ez*
ez<nek> A z n-ből javítva.
még*
még <nek> Az áthúzott betűk fölé írva.
illatosabb amannál; 3, a’ legillatosabb Jázmin (J.*
A fövidítés föloldva: Jasminum.
Odoratissimum L.) ennek törzsöke*
ennek <f> törzsöke
majd két ölnyi magasságú, és sokszor egy kis élőfa formára nő, levele télen is megmarad, virága világos sárga, és nem olly nagy ugyan mint az előbbié, hanem minden fajánál legkedvesebb*
legkedve<illato>sebb Az áthúzott betűk fölé írva.
illatú, és az ág’ hegyén bokréta módjára áll. – Tsudálkozom rajta, Debretzennek jó ízlésű Fejér-személlyei!*
Fejér Az F f-ből javítva.
ti kik a’ külső Módinak*
Módinak Az M m-ből javítva.
tzifra hívságait olly nemesen megvetni, ’s a’ természet’ szelíd pompáit olly nyájason dajkálni tudjátok, hogy holott a’ virágokat nem újságokért, vagy tzifra nevekért és hazájokért, hanem belső valóságos kellemjekért szeretitek, és e részben*
e részben <ebben> Az áthúzott szó fölé írva.
az egész hazában magatokat leginkább megkülömböztettétek, mégis a’ Jázmint, ezt a’ legszelídebb, leggyönyörűbb, és legillatosabb virágos tsemetét*
tsemetét Innen a lap jobb alsó sarkába írva függőlegesen (ld. még pár soral lentebb, a földbe szóhoz kapcsolt jegyzetet).
kertjeitekbe bé nem hoztátok! A’ ti magánosan dalló Anákreontok kénszerít titeket a’ természet’ gyönyörűségire ’s tulajdon jó*
Sor fölötti betoldás.
gusztusotokra, hogy Flórának ezt a’ kedvesét pártfogástok alá vegyétek. Jól kiállja ő a’ mi Scythiánknak hidegét, ’s könnyen szaporodik jövéseiről,*
jövéseiről A jö gy-ből javítva.
és*
és Sor fölötti betoldás.
leduggatott ágáról, bújtatással is tenyészik, és suhasztással. Tsak verőfényes, és*
verőfényes és <a’ földje> Az áthúzott szó fölé írva.
egy kevéssé nedves földbe*
A földbe-től a bekezdés végéig egy másik lapon (23b), amelyen csupán ez a néhány sor olvasható, illetve a lap jobb alsó sarkában függőlegesen egy nem autográf megjegyzés jelzi, hogy a fogalmazvány hanyadik oldalához kapcsolódik a szöveg: Csokonai <…>kerér lásd 9dik old. Anacr. dal jegyzéseket.
ültessétek; illatjával hálálja ő meg néktek, az ő testvéreinek, dajkálkodástokat. Vajha ez az én kis ajánlásom, a’ Jázminnak betset, néktek pedig általa eggyel több ártatlan gyönyörűséget okozna: akkor*
akkor <úgy> Az áthúzott szó fölé írva.
megelégedve merném gondosságom*
gondosságom <fáradságom> Az áthúzott szó fölé írva.
Jutalmáúl a’ kezetek közt először kinyitott*
a kezetek közt először kinyitott <kezetekből az első> Az áthúzott szavak fölé írva.
Jázminbokrétát kalapomra*
kalapomra <bal mellyemre> Az áthúzott szó fölé írva.
megkérni; ’s talám nem is lennétek igazságtalanok. –
28. Old. Szamótza néven nevezik a’ Duna mellett, Túl-a’-dunán, és a’ felfőldön a’ főldi epret, néhol pedig tsak annak egyik fajtáját. Jobb is vólna, legalább fűvész Könyveinkből azt a’ zavarék főldi Eperj nevet kivetni; és ezt a’ három külömböző nemet, a’ mi magyarúl Szamótza, Szeder, és Eperj,*
magyarúl Szamótza, <Epe> Szeder és Eperj, Sor fölötti betoldás.
Linnénél pedig*
pedig Utólagos betoldás.
Rubus, Fragaria, és Morus illyen formán rendelni el. 632. Rubus fruticosus,*
fruticosus <adaeus> Az áthúzott szó fölé írva, más tintával.
szúrós*
szúrós Az s S-ből javítva.
Szederj; vagy ha a’ Rubusnak jó Nemi nevet találnánk, a’ Szederj maradna*
Szederj <ne> maradna
fajnévnek. 633. Fragaria vesca enni-való Szamótza; vagy Főldi eper Szamótza; mert van ollyan fragaria is, a’ mellynek epre vagy ennivaló bogyója nem terem. 1055. Morus alba, fejér vagy halvány Szeder; MORUS nigra, fekete vagy savanyú Szeder. Így nem lenne a’ mi Természeti Históriánkban annyi zűrzavar és ambiguitás; nem zavarnók össze a’ fragariát és Morust*
és <a> Morust
az Eper név alatt, ’s a’ szeder név alatt a’ Morust és a’*
és a’ Az a’ olvashatatlan betűből javítva.
Rubus fruticosust.*
fruticosust <adaeust> Az áthúzott szó fölé írva más tintával.
51
28. Old. Melius*
<Rukertz, ezt> Melius
vagy*
vagy A v H-ból javítva.
Horhi Juhász Péter,52 a’ maga Magyar Herbariumában, a’ Bellist Rukertznek nevezi: jó lesz tehát a’ Magyar Botánikusnak így írni Linné szerént. 962. Bellis perennis, Százszorszép Rukertz. Bellis annua, egyévi, vagy kékellő Rukertz. – Itt ebben az én versemben az a’ kellemetes piros kis*
kis A k v-ből javítva.
gömbölyű virág mellyet*
virág<ot> mellyet
kerteinkben*
mellyet kerteinkben Sor fölötti betoldás.
állandó gyökerekről*
gyökerekről A ről olvashatatlan betűkből javítva.
szaporítunk, és Százszorszépnek nevezünk.
29. Old. Nardusnak hívják közönségesen azt, a’ mit Magyarjaink is Spikinárdnak neveznek, (deákúl Spica nardi, e’ görög szótól Nardu Stachűsz)*
(deákúl Spica nardi, e’ görög szótól Nardu Stachűsz) Sor fölötti betoldás más tintával.
a’ melly egy kékes virágú jóillatú*
jóillatú Az i sz-ből javítva.
kerti bokrotska, és a’ Levendulának (Lavandula Stoechas. Linn.) fajtársa, Linnénél Lavandula Spica. Ebből igen kedves illatú vizet tsinálnak, úgy hogy a’ Frantziáknál narder átaljában minden szagosítást és parfűmirozást jelent. A’ Régiek*
A’ Régiek Az A’ a’-ból javítva.
szagosbort is tsináltak véle, a’ mellyet vinum nardinumnak hívtak.53 Linnénél*
hívtak. <...> Linnénél
egésszen más nemet tesz a’ Nardus, melly a’ Triandriára tartozik.
29. Old. Az ámbra egy gyúlható, hamuszinű, sikeres és jóillatú Gyanta’ neme, melly a’ zajgó habok*
a <habok> zajgó habok
által szokott a’ tengerből a’ partokra hányattatni. Találtatik a’ patikákban, és a’ fűszerbóltokban. Terem Japóniának, a’ Molukki Szigeteknek, Szummátrának, Borneonak, ’s a’ Malabári tartománynak *
a Malabári <pi> tartománynak Az a M-ből javítva.
vídékein. Ha ennek drága illatját égettborral kivontatják, más*
égettborral <kihúzzák> kivontatják, <azt> más
testekkel is bőven közli azt.54
29. Old. Azt írja Homerus, hogy midőn az Istenek vendégeskednek, a’ nektárba nepenthest elegyítenek, mellytől szívek és elméjek megújjúl, megvídámodik. A’*
megvídámodik. <...> A’
kornyadozó lankadság és tsömör ellen találtak fel az Égyiptomiak egy orvosló szert, mellynek neve Nepenthe. Egyiptomi Király Thónnak*
Király<nak> Thón<us>nak
volt a felesége Polydama,*
Polydamna Az y i-ből javítva.
a kitől tanúlta meg osztán Helene ennek a Nepentének a készítését x, 31 old.*
készítését <y,> x,
55
31. old. Azt mondja Servius, hogy a’ Görögöknél minden innepi ’s áldozati szertartásokat közönségesenn Orgiáknak neveztek, mint a’ Latinusoknál Cerimóniáknak; de idővel az Orgiák’ neve tsak a’ Bakkhus’ innepeire ragadt, mellyeket,*
mellyeket Az et utólagos betoldás.
minthogy Tébásban*
Tébásban Sor fölötti betoldás.
3 esztendőbe*
esztendőbe A b k-ból javítva.
szoktak vala*
vala Sor fölötti betoldás.
előfordúlni, Trietericaknak is mondottak, mint Virgiliusnál is láthatni: trieterica Bacchi orgia.56
31. Old. Lyaeus egy neve vólt a’ többek között Bakkhusnak, mivel ő az ő bora által felszokta oldani az emberek’ szívéről a’ gondokat. Lüein ta melé; a’ honnan Lüszimelésznek is, azaz*
<vagy> azaz <neveztetett> Az áthúzott szó fölé írva.
Gondoldónak*
Gond<fel>oldónak
neveztetett.
32. Old. Anákreonnál Cythére, Virgiliusnál Cytheréa nevet visel Vénus, Cythera nevű Szigetről, mellybe vitetődött*
mellybe<n> vitetődött A vitetődött Sor fölötti betoldás.
elősször a’ tsigahéjjon, ’s annál fogva az ő neki szenteltetett.57 – Legalább a’ gyenge magyar Anákreontismusban a’ Czitére név szebben jön ki, mint a’ Vénus.
35. Old. Polymnia, vagy Polyhymnia, az az sokhymnusú, vagy sokénekű, sokat éneklő, egy a’ kilentz Múzsák közzűl; itt úgy adódik elő, mint a’ ki különösen a’ Muzsikának az Istenasszonya.
37. Old. Keserű-édes vagy Keser’édes az, a’ mit a’ Frantzia az aigre-doux, az Olasz pedig a’ dolce-picante által tészen ki, a miben az édesség keserűvel, savanyúval vagy fójtóssal van megvegyítve, és a’ mi az ízérzésben ollyan forma, mint a’ muzsikában a’ szokatlan és discordánt hangokból öszvefogott*
öszvefogott <tsinált> Az áthúzott szó fölé írva.
harmonia;*
discordánt hangokból öszvefogott harmonia. Utána egy lábjegyzetet helyét jelöli Csokonai a kéziraton, amit viszont később áthúzott: <Ezt a Muzsikusok Dissonanznak nevezik.>
vagy a’ festésben a’ clair-obscur, chiaroscuro, németűl Hagedorn és Sulzer után Helldunkel.
37. Old. Azt mondja Jónesnél egy*
egy <nev...> Az áthúzott szó fölé írva.
Török Poéta: Ez*
Ez Az E e-ból javítva.
életnek Rózsássát körül néztem, ’s egy rózsát sem találtam, mellyen tövis*
mellyen <szívet sé sértő> tövis Az áthúzás más tintával.
ne lett vólna, mellynek sértése szinte a’ lélekig hat;*
mellynek sértése szinte a lélekig hat; Sor fölötti betoldás, más tintával.
hány esztendő ólta forgok ezen kortsmákon! ’s még sem ittam ollyan bort, a’ mi után mámor ne következett*
mámor ne<m> következett A javítás más tintával.
vólna.*
volna Sor fölötti betoldás más tintával.
– Ezt a’ mondást felteszi Jónes az Ali Chelebi’ folyóbeszédje szerént is.*
folyóbeszédje <után is> szerént is. <p. 283.>
58

1 Lásd a’ Kannibáloknak egy jeles Dalját Kleistnál: Sämmtlichen Werke. Wien. 1789. 8. pag.
2 Méltó erre*
Az erre második e-je ről-ből javítva.
megolvasni a’ miket Sulzer (Allgem. Theorie d. schön. Wissenschaften. Art: Lyrisch, Musik, Hymnus, Ode, Lied.) Ramler*
Lied) <és> Ramler
(Batteux, Th. III. S. 3. ff. ) Marmontel (Poëtique Françoise Tom.*
T ch-ból javítva.
II. Ch.
15.) ’s kivált a’ mi tzélunkhoz közelebbről Lowth (de sacra Poësi Hebraeorum, C. Not. Dav. Michaëlis, Göttingae, Part. II. Praelect. XXV. Edit. IIae),*
Part. II. <pag> Praelect. XXV. Edit. IIae.) <beszéllnek>
és Barnes (Prolegom. in Anacreont. §. I. IV) beszéllnek. – Azt mondja Scaliget: Infans quoque prius canit, quam loquatur; méltó a’ többit is nála megolvasni, Poëtices Lib. I. pag. 3. (1561 fol).*
Azt mondja Scaliger: Infans quoque prius canit, quam loquatur. Méltó a többit is nála megolvasni Potices Lib. I. pag. 3. (1561. fol.) Utólagos betoldás a lap szélén, amit a többi jegyzethez a lap aljára szánt Csokonai Prolegom. in Anacr. §. I. IV. után, s ezt jelöli is. E jegyzet után utólagos betoldásként áll a beszéllnek.
3 Entwurf einer Theorie und Litteratur der schönen Wissenschaften, von J. J. Eschenburg. Stuttgard. 1789. 8. pag. – S. 114. §. 18.
4 Méltó megolvasni a’ mit erről a’ szentségtörésről ír Barnes (in vita Anacreontis, Edit. Cantabrig.*
Cantabrig A C c-ből javítva.
1705. 8.*
1705. 8. Utólagos betoldás.
praemissa, §. XXXII, et XXXIII. pag. LVIII. et sqq.) ’s a’ melly szavait ott*
Az ott sor fölötti betoldás.
előhozza ő*
Az ő sor fölötti betoldás.
X. Leo Pápának, Lásd a’ mit Alcyoniusból és Colomésiusból kijegyez Dan. Georg. Morhofius (Polyhistor. Literar. philos. et practic. C. Accession. Joh. Frickii, et Joh. Molleri, Edit. III. Joh. Alb. Fabricii. Lubecae. 1732. 4. – Tom.*
Tom. <pag> Az áthúzott szó fölé írva.
I. Lib. VII. Cap.
2. §. 11. pag. 1043.).
5 C. Teleki*
c,<b,> C. Teleki
A 4. és 5. lábjegyzet itt fordított sorrendben szerepel. Utólag javította a jelölést b-ről c-re, a b,-vel jelölve a másik jegyzetet.
Bibliotheca, T. II. pag. 9. és Sulzer, Art. Anakreon.
6 Szép jegyzést tesz erről Delille Les Jardins, Paris, L*
Az L l-ből javítva.
an XI de la Republ. in
12o dans*
12o <p> dans
ses*
Ases sor fölötti betoldás.
Notes.
és sok víg Poétának jó letzkét ád általa.
7 Egésszen megérdemli a’ figyelmet Barnesius*
Barnesius,<nak> Prolegomenor
Prolegomenor, in Anacreont. §. X et XI.
8 Allg. Theor. d. sch. Künste.*
sch. <Wissenscha> Künste.
– Art. Anakreon.
9 Lásd Jul. C. Scaligeri Poeticor. Lib. I. Cap. 44.
10 Így járt, az egyébaránt tudós Casp. Barthius vagy*
Barthius, <a kinek> vagy
kőltött nevén Tarreus Hebius, a’ kiről azt mondja az éles Morhof, Polyh. Literar. Tom. I. Lib. VII. Cap. 3. §. 12. pag. 1068. hogy „ejus Anacreontes lignei plane, imo stercorei sunt.”
11 Ueber die Philosophie des Anakreon, ein Versuch von M. Joh. Fr. Degen. Erl. 1776. 8. – Anacreon, herausgegeben von J. F. Degen. Erl. 1781. 8. –
12 Fragmenten über die neuere deutsche Litteratur. (I. Th. S. 338. f.)*
S. 338 <ff.> f.)
13 Anmerkungen über den Anakreon (v. Prof. Schneider)*
v. Prof, Schneider<s> A v. sor fölötti betoldás.
Leipz. 1770.*
1770 A 77 olvashatatlan számokból javítva.
8. –
14 Gleims Versuch in scherzhaften Liedern, Berlin. 1749. 8. – Ebend.*
Ebend. Az E L-ből javítva.
Lieder nach dem Anakreon. Berlin. 1766. 8. –
*
Az egész (kiadásunkban 15.-ként jelölt) lábjegyzet hiányzik. Jelölte ugyan Csokonai a szöveg közben, illetve a jegyzetek között a helyét: k), de nem írt hozzá semmit.
*
Az egész (kiadásunkban 16.-ként jelölt) lábjegyzet hiányzik. Csokonai jelölte a szöveg közben a helyét: l, a jegyzetekben azonban az l,-t utólag m,-re javította, ami a következő jegyzet. Dayka neve fölött azonban a következő megjegyzés olvasható: Vid. Orpheum.
17 Lásd a’ Magyar Museumot Kassán és Pesten. 1788; 1789. II. kötet.*
Kassán és Pesten. 1788, 1789. II kötet. 8, Orpheus. Kassán. 1790. II kötet. 8. <I Kötetj. 4 Negyedjét a 359, 360 és 361 old. Rádai. Ugyanott a 362, 363 old. Kazinczy II negyed pag. 84. Kazinczy> Az áthúzott szavak fölé írva. A 4 II-ből javítva.
8. Orpheust Kassán. 1790. II. Kötet. 8. – és Helikoni Virágokat Kazinczy Ferentz Gyüjteményéből. Pozsonyban. 1789. 8. –
18 Német lábakon Meinecke próbálta (Leipz. 1776.*
1776 A második 7 6-ból javítva.
8.). Spanyol nyelven pedig Estevan Man. Villegas, (az ő Eroticainak Isö Részében. Najera. 1617. 4). –
19 1781. fol. –
20 Az egyik nagy betűkkel c. Commentario, et B. Theca Anacreonteia, et var lection, 1785. 4. ex typ. reg. a’ másik apróbb*
apróbb A bb utólagos betoldás.
betűkkel, a’ híres Bodoni’ typogr. Olasz fordítással, in 4. maximo, 1793.
21*
Ezt a jegyzetet Csokonai q)-val jelölte, és apróbb betűkkel írta, mint a többit. Eszerint minden bizonnyal utólag illesztette a lap aljára, ahol a q) jelzés mellett eredetileg kihagyott hely volt.
Odes d’Anacreon, traduites en Français avec le texte grec, la version latine et notes critiques, par la Citoyen Gail, avec estampes, odes grecques, mises en musique par Gosséc, Mehul, le Sueur et Cherubini, et un discours sur la musique grecque. Edition plus complete que toutes celles qui ont paru jusqu’ à ce jour. Paris l’an 7. gr. 4.
22 Lásd az ő Dictionarium Musicumát, ’s a’ hozzá ragasztott Kótákat.
23 Esméretes az ő Csehihez írott Dalja, melly így kezdődik: Tölem*
Tőlem <Édes egy> Az áthúzott szó fölé írva más tintával.
Barátom messze*
messze Az m etc-ből javítva, a messze vagy etc. más tintával írva.
vagy
’s a’ t. Ebben a’ Dalban, a’ mint tudjuk, nints az úgy nevezett Kádentzia; még is jól megy rá a’ muzsika, ’s ő is a’ muzsikára.
24 Virgil. Georg. Lib. IV. v. 7. –
25 A’ Jámbusok régenten gúnyolásra, átokra és gyalázásokra vóltak alkalmaztatva. Így bosszúlta meg Hipponax Poéta az őtet kitsúfoltt Pictorokat, (Plin. Hist. Nat. L. C. és Horatius Epod. VI.).*
Plin. Hist. Nat. L. [itt kihagyott hely következik] C. [kihagyott hely] és Horatius Epod. VI. Ez a két jegyzet utólagos betoldás.
Archilochus ezt a’ Vers’ nemét, a’ mint Hephaestio mondja, Jambe nevű Menyetskétől tanúlta, és nevezte; de ezt tagadja Scaliger, és a’ Jámbusok eredetét egésszen Apollónak a’ Pythonnal való hartzáig viszi fel. Lásd: Poëtic. L. I. Cap, 23*
L. I. <pag. 53.> Cap. 23
et 54. pag. 39 et 53.
26 Archilochum proprio rabies armavit Jambo. Horat. Art. Poët. v. 79: Repertor pugnacis Iambi-nak nevezi Ovidius, in Ibin. v. 521. – Azt mondja V. Paterculus L. I. Cap. 5. neque quemquam alium, cujus operis primus Auctor fuerit, in eo perfectissimum praeter Homerum et Archilochum reperiemus. – Bayle, Dictionn. Hist. et Critique, VI. Edit. par Maizeaux. Basle. 1741. fol. Art: Archilochus. –
27 Jeles példáit láthatni ezeknek Aelianusnál Variarum Hist. L. X. Cap. 13. és Plutárchusnál de audiendis Poëtis, és*
Poëtis, <et> és
in Institut. Lacon.
28 Nec socerum quaerit, quem versibus oblinat atris; nec sponsae laqueum famoso Carmine nectit. Horat. L. I. Ep. 19. v. 30. – A’ Satirának egynéhány illyen*
egynéhány illyen <sok> Az áthúzott szó fölé írva.
irtóztató következéseit olvashatni*
következéseit <látha> olvashatni
Baylénál a’ Hipponax articulusnál, az F. betű*
articulusnál, az F betű <nev> Az áthúzott szó fölé írva.
alá tett*
alá<tt> tett
Jegyzésében.
29 Cave, cave;*
A második cave; sor fölötti betoldás
namque in malos asperrimus Parata tollo cornua. Qualis Lycambae spretus infido gener. Epod.*
gener. <Horat> Epod.
VI. v.
13. Postmodo si pergas, in te mihi liber Jambus Tincta Lycambeo sangvine tela dabit. in Ibin. v. 51.
30 Lib. XVI. Epist. 11.*
Epist. <...> 11.
ad Atticum.
Vessd hozzá Dionys. Longinus de sublimitate, (ex recens. Zachar. Pearcii, et edit. Sam. Fr. Nath. Mori. Lips. 1769. 8) Cap.. 10. §. 7. p. 72. és Cap. 13. §. 3. pag. 86.
31 Jambicorum sedes purae et propriae fuere per initia, sicut et aliorum. Verum quum Poësis sit imitatio naturae, natura vero ipsa raro simplicia commentetur, eaque ad compositiones potius perfectorum: idcirco haec ut exactius explicarentur, admisti necessario sunt alii pedes, quorum notis res ipsae, quae essent variae, designari possent. Insertus igitur Spondaeus sedibus imparibus. Ejus sive consilii, sive consvetudinis ratio declarata est septimo horum Librorum. (különösen pag. 359.) Anapaestus quoque ingessit sese, non sine magno decore, est enim pes admodum nobilis isque non solum sedibus peregrinis, idest imparibus, sed etiam legitimis. Id quod apud omnes Graecos videre est. De Dactylo quid dicendum? nam si spondaeus interponitur, quare non et dactylus? fortasse quia trochaeo similior: a longa namque incipit, anapaestus iambi naturam imitatur: a brevi enim capit initium. &c. – Az Anákreon’ Jámbussairól, ’s azoknak változtatásiról bőven ír Barnes Prolegom. in Anacreont. §. XII. Vid. Scaliger*
Vid. <Poeti> Scaliger
Poëtic. Lib. II. Cap.
34. pag. 77.
32 Azt mondja Kazinczy az Orpheus’ I. Kötetj. 277 old, „Boldog! boldog, a’ ki a’ görög Dal’ szépségét tsak úgy is érezheti, mint én.” – Lásd a’ II-dik Kiereszkedést.*
Lásd a II Kiereszkedést. Utólag, más tintával írva.
33 Erről a’ Kutyáról azt mesélik a’ Poéták, hogy az Erigoné’ (ki a’ Szüz’ jegye, a’ Nap’ útján) kutyája vólt, a’ melly midőn látta volna hogy Icariust a’ pásztorok megölték, ’s annak leánya Erigone magát búvában felkötötte, a’ szánakozás miatt megdöglött; melly szíves*
szíves Az s olvashatatlan betűkből javítva.
indúlatjáért Jupiter őtet, Erigonéval együtt, a’ tsillagok közzé helyheztette. Vid. Caroli Stephani Dictionar. Histor. Geogr. Poëticum. (Genevae. 1660. 4.) pag. 573.
34 A’ régi Kalendáristák, Tsillagvisgálók’ és Matemátikusok’ észrevétele*
észrevétele Az é É-ből javítva.
szerént felrakta*
felrakta A ra ma-ból javítva.
ennek a’ Tsillagzatnak járását Usszérius. Vid. Jac. Usserii Dissert.*
Dissert. Sor fölötti betoldás.
de Macedonum et Asianorum Anno Solari; cum Graecorum Astronomorum Parapegmate, ad Macedonici et Juliani Anni rationes accommodato
. (Edita ad calcem Rationarii Temporum Petaviani, Veronae. 1741. fol. m.) pag. 94. et 95.
35 hiulca siti findit Canis*
Canis A C c-ből javítva.
aestifer arva. Virgil. Geor. L. II. v. 353. Jam rapidus torrens sitientes Sirius Indos Ardebat; coelo et medium Sol igneus orbem Hauserat; arebant herbae, &c. Geor. L. IV. v. 425. Corrupto coeli tractu, miserandaque venit Arboribusque satisque lues, et letifer annus. Linquebant dulces animas, aut aegra trahebant Capora;*
Capora A C c-ből javítva.
tum sterilis exurere Sirius agros; Arebant herbae, et victum seges aegra negabat. Aen. L. III. v. 138. sqq. Sirius ardor, Ille sitim morbosque ferens mortalibus aegris. – Nascitur et laevo contristat lumine coelum. / Et Stella veseri Leonis, ’s a’ t. Aen. L. X. v. 273. ff. Így Horatius is.
36 Stephan*
Stephan Az S L-ből javítva.
Blancardi Lexicon Medicum etc. (Ed. nov. per. Jo. Fr. Isenflamm, Lipsiae 1777.*
Isenflamm. <Tom. II.> Lipsiae 1777. Az 1777. Sor fölötti betoldás.
Tom. II. 8. Tom. I[I].*
Az eredeti művel való összevetés alapján em.
pag.
216.*
Tom. II. 8. <pag.> Tom. I. pag. 216.
37 Szívre-ható, a’ miket Páriz Pápai ír az ő Dictionáriumának Előbeszédjében a’ szegény Molnár Albert felől, és a’ mit ott bizonyítnak a’ Bisterfeld’ Versei. Lásd életét és Munkáit Bod Péter’ Magyar Athénássában, a’ 181–184 lap.
*
A 38. és 39. sz. jegyzetek külön lapra kerültek, a dolgozat végére (26a).
38 Vide notas Chr. Gottl. Heyne*
Heyne A második e ii-ből javítva.
(in Edit. Virgil. Lips. 1787. Tom. IV. 8. m.) ad Aeneid. Lib. I. v. 680. et sqq. és nec non Aen. L. X. v. 51. sq.
39 Molnár Albert ugyan a’ maga Deák Dictionáriumában a’ Praeda szót Martalékkal teszi ki; a’ Magyar Lexiconjában pedig a’ Martalék szót általlyában Praeda és Manubiae szavakkal magyarázza.
40 Vid. Diogen. Laërtii Vit. Philosophor. Lib. I. num. 34. „Qua ratione, (így szollott a’ banya) o Thales, quae in coelis sunt, comprehensurum te arbitraris, qui ea, quae sunt ante pedes, videre non vales?” – Ide megy ki Morus Tamásnak, ama nagy lelkű és tudományú Ángliai Cancellariusnak, egy Astrologusra írott Epigrammája:

Astra tibi aethereo pandunt sese omnia vati,
Omnes, et quae sint fata futura, monent:
Omnibus ast uxor quod*
quod A q olvashatatlan betűből javítva.
se tua publicat, id te
Astra, licet videant omnia, nulla monent.

41 Lásd Virgil. in Culice v. 93. sqq. és Georg. Lib. IV. v.*
A v s-ből javítva.
317. és a’ miket erre a helyre tett bővebb*
tett <jegyzésében és Ex> bővebb
Excursusában a’ tudós Heyne előád.*
Heyne <fel> előád
Tom. I. pag. 552. sqq. ’s a’ mit Strabóból kijegyez. Tom. IV. pag. 17.
42 Vid. Morhofii Polyhistor. Literar. Tom. I. Lib. VII. Cap. I. §. 9. pag. 1012.*
Morhofii Polyhistor. Literar. Tom. I. Lib VII. Cap. I. §. 9. pag. 1012. Sor fölötti betoldás.
– Gottl. Stollii Introd. in Hist. Litterariam ex translat. lat. Car. Henr. Langii, Jenae. 1728. 4. pag. 252, 253 – Bayle*
253. <D> Bayle
Diction. Hist. Crit. Art: Guarini, és Luigi Zuccolo, della Eminenza della Poësia Pastorale. p. 25.
43 Pompás és gyönyörű Kiadása, London. 1708.*
1708 A 08 olvashatatlan számjegyből javítva, más tintával.
4., mellyben*
mellyben <hol> Az áthúzott szó fölé írva.
Guariniról is olvashatni. Lásd: Thuani Histor. Lib. XCIX. ad a. 1590.
44 Rime del Sign. Giamb. GUARINI, Venet. 1559. 12.

45 „Le Madrigal plus simple et plus noble en son tour,
Respire le douceur, la tendresse et l’amour.” Jegyzés

46 Baillet, igen szorgalmatos és tudós ember,*
ember <szül. 1649. megh. 1706.> Az áthúzott rész sor fölötti betoldás.
ki kezdette*
ki<k> kezdette
adni Párisban 1685ben az ő ephemericus Munkáját illy név alatt: Jugemens des sçavans sur le principaux ouvrages des auteurs, ebben (Part. IV. pag. 181) Marininak adja az*
adja <ő> az
elsőséget; de őtet*
de őtet A de ő a’ k-ból javítva.
refutálja Menagius a’ maga Anti-Bailletusában.*
Bailletusáb[an] <L>
Tom. II. pag. 25. – Lásd: Bayle Dict. Hist. Cr. Art: Menage, a’ hol ezt az embert nemesen karakterizálja.*
ahol ezt az embert nemesen karakterizálja Más tintával írva, előtte a vessző pontból javítva.

47 Punto da un Ape, a cui
Rubava*
Rubava<...> Olvashatatlan betűkből javítva. Ettől kezdve az egész idézet más tintával írva.
il mele il pargoletto Amore,
Quel rubato licore,
Tutto pien d’ ira e di vendetta, posi
Su le labra di rosi
A la mia Donna, e disse: „In voi si serba
Memoria non mei spenta
De la soavi mie rapine acerba,
E chi vi bacia, senta
De l’ape, ch’io prova, dolce, crudele
L’ago nel core, e nella bocca il mele.”

48 A’ Tsigák egy számos seregét teszik az Állatok’ VIdik*
VIdik <ren> Az áthúzott szó fölé írva.
Rendének, a’ Férgeknek. Linné és ő utánna a’ több Természetvisgálók ezt a’ sereget IV familiákra így osztják fel: A, Multivialvia. Soknyílásuak. B, Conchae. Kagylók. C, Cochleae. Tsigák. D, Egynyilásuak, tekergés nélkűl. Púzsák.*
Multivialvia. Soknyílásuak. B, Conchae. Kagylók. C, Cochleae. Tsigák. D, Egynyilásuak, tekergés nélkűl. Púzsák. Más tintával írva. Púzsák Sor fölötti betoldás.
– Lásd Főldi’ Természeti históriáját a’ 392*
392 Más tintával írva.
old. és Jo. Fr. Blumenbach’s Handbuch*
Jo. Fr. és az ’s Handbuch-tól a jegyzet más tintával írva.
der Naturgeschichte VI. Aufl. Götting.
1799. 8. – S.*
1799. 8. – <pag> S.
427.
49*
A 49. és 50. sz. jegyzet a lap alján olvasható (22a), q-val jelöli őket Csokonai, de az 51., 52., 53. sz. jegyzet fölött szintén találunk egy q, jelzést, alatta pedig kihagyott hely következik.
G. Chr. Raff Természeti Histor. ford. Fábián József. Veszprém.*
Veszprém A V P-ből javítva.
1799. nagy 8. – pag. 98, 99, 101, 102, 103, 104, 106, 108.*
106, 108 Sor fölötti betoldás.
Dr. Főldi János’ Term. Hist. a’ Linné’ system. szerént. I Csomó. Pozsonyb. 1801. 8. pag. 389, 390, és 392. – Vedd különösen gondolóra, a’ mit T. Fábián Úr a’ 101 és 104 old. mond! „Tsiga németűl Schnecke, Kagyló pedig Muschel.”
50 Naturgeschichte und Technologie, von C. Ph. Funke (Braunschweig. 1791. III Bde, 8.) – IIter Band. S. 178.
*
Az 51., 52. és 53. sz. jegyzetet egy másik lapon (27a) találjuk ezen sorokkal és jegyzetükkel együtt (ld. ezek magyarázatát).
51 Lásd Dr. Főldi Jánosnak Rövid Kritikáját és Rajzolatját a’ Magyar Füvész-Tudományról. Bétsben. 1793.*
1793 A 3 2-ből javítva.
8.
52 Ez a’ nagy és tudós ember született Horhi nevű*
Horhi<ban> nevű
falujában Somogy Vármegyének, igaz neve vólt Juhász, de a’ mit az akkorbéli szokás szerént görögűl Méliusnak tsinált. Vólt ő Debretzeni Pap, és Püspök. Nagy embert játszott a’ Reformatio’ idején. A’ híres Duditiussal sok illetlen visszálkodásba*
illetlen <d> visszálkodásba
esett. Megholt 1572 eszt. Kár, hogy Herbariuma, a’ midőn ezeket írom, kezemhez nem kerűlhet!–
53 Illius*
Illius Az I D-ből javítva. Az egész jegyzet más tintával írva.
e puro distillent tempora nardo. Tibullus, Lib. II. El. 2. v. 7. Dum licet, Assyriaque nardo Potamus uncti? Horat. L. II. Od. XI. v. 16. Plinius, Hist. Nat. L. XII. C. 12. és L. XIII. C. I. és L. XXI. C. 6. Athenaeus, L. XV. Cap. 12 et 13.
*
Innentől kezdve minden lábjegyzet külön lapon van, a dolgozat végén (27b).
54 Blancardi Lexicon Medicum Tom. I. Art: Ambra grisea, és Chardin Voyage Tom. IV. pag. 48 s.*
és Chardin Voyage Tom. IV. pag. 48 s. Más tintával írva.
55 Homerus Odyss. Lib. IV. v. 220, ff. Citandus. sqq. – Lásd még Versuch eines Handbuchs der Erfindungen, v. G. L. Busch. Wien u. Prag.*
Prag. <... Theile>
1801.*
A Wien W-je T-ből javítva, az 1801-ben a 8 7-ből javítva.
VIII Theile. 8. IVter Th. pag. 307. és B. Fabri Thesaurus Erudit. Scholast. post Aug. Buchneri, Chr. Cellarii, Jo. Georg. Graevii et alior. curas. Lipsiae. 1710. Art. Nepenthes.
56 Virgil, Aen.*
Virgil <Aen. Georg.> Aen.
Lib. IV. v.
301. sqq. Lásd, a’ miket erre a’ helyre jegyez Servius, és*
Servius, és Sor fölötti betoldás más tintával.
Heyne, Tom. II. pag. 488, 489, és a’ mit ír az Georg.*
és a mit <fe> ír az Georg. <Aen.> A z utólagos betoldás, a Georg az áthúzott szó fölé írva.
L. IV. v.
521. alá, a’ hol azt is mondja, hogy orgiorum nomine omnia sacra enthusiastica et mystica appellabantur. Tom. I. pag. 543. Azért mondja Statius is Pieridum Orgia. Lib. 5. Silv. 5. v. 4. és talán tzélozott az Aristophanes Múszon orgiájára;*
Azért mondja Statius is Pieridum Orgia. Lib. 5. Silv. 5. v. 4. és talán tzélozott az Aristophanes Múszon orgiájára; Sor fölötti betoldás, más tintával.
– Itt, ebben az én kis Versemben, ollyan enthusiastica Sacra*
Sacra A második a ea-ból javítva.
tétetik magánosan Bakhusnak: és hogy mégis Orgiának neveztem, holott ez a’ szó a’ dühösködéstől jön, az megeshetett, és arra mind Anákreonnál a’ Manién maneisz arisztén, mind Horatiusnál az An me ludit amabilis insania, mind Erasmusnál a’ Pulchrum est insanire cum multis, mind Kazincynál a’ Boldog bolondoskodás*
mind Kazinczynál a Boldog bolondoskodás <mind Dietai Muzsámban> Az áthúzott szavak fölé írva
– felbátoríthatott, ’s az egész dolog tsak oda megy ki, a’ mit a’ Diétai Múzsában így tettem vala ki: Bolond az, barátom, a’ ki okos mindég.
57 Vide Notas Heynii ad Aen. Lib. I. v. 680. – *
Így Ovidius is Innen az egész jegyzet más tintával írva.
Így Ovidius is Metamorph. Lib. IV. v. 288. Fastor. Lib. IV. v. 15. és Heroid. Epist. VII. v. 60.
58 Guil. Jones Poëseos Asiaticae Commentariorum Libri VI. (Ex Editione*
Ex Editione <Edidit Lipsiae 1777> Az áthúzott szavak fölé írva.
Jo. Gottfr. Eichhorn. Lipsiae, 1777. 8.*
8. Utólagos betoldás.
) pag. 283.