MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Méltóságos Rhédey Lajos1
Carmen ad Ludovicum Rhédei de Kiss Réde, Nuncium Comitatus Szatthmár ad Comitia Regni Hungariae Anno Ae. Vulg. 1802. Posonii celebrata Legatum pro Militaris Academiae in Hungaria Fundatione decem millia Florenorum donantem, Posonii 1802. 4.
ő nagyságához. Fordította Csokonay Vitéz Mihály
Mint Júpiternek Chaoni törzsöke.
Melly cserfamakkal széltibe tengeté
A’ vad világot, s’ a’ bereknek
Századokig vala zőld Királlya,

Ámbár kiszárad; még se hal el, hanem
Késő fijában újra feléledez,
’S szent magva porhanyós egerfát
Nem terem, és henye hangabokrot.

Így a’ vitézek’ hív unokáiban
(Bár régi pompás fényjeket a’ gonosz
Sors öszvedúlta is) kitetszik
A’ magos elme ’s az Ősi Virtus.

Ezt látni benned, RHÉDEY, Kedvesem!
Formád ’s nagy elméd megmutatá, ki légy,
Védvén Királyink’ óldalát és
Szent küszöbit fiatal korodban.2
Az Architechton Académiából 1780. Eszt. a’ M. Testőrző Udv. Seregben választatik életének XVIIIdik Eszt.

Nagyobbra gyúlván a’ Paloták’ puha
Pompáit immár megveti érdemed,
’S a’ gyilkoló Márs’ táborában
Bajnoki fáradozással izzadsz,3
Ezer hétszáz nyoltzvan harmadik eszt. a’ Wurmser’ huszár Regementjébe előmozdittatik.

’S fegyverbe vágyol nyerni ditső halált!
De visszaszóllít élemedett Atyád.
A’ kurta mentét hát letészed,
’S békeruhába Hazádba megtérsz.

Szűz Hitvesednek karja között midőn
Polgári cserfát nyerni serénykedel,
És benned Országunk’ ügyében
Szíves, erős hazafit tsudálunk:

Ím a’ Világnak két fele borzadó
Lármára zendűl, városok és mezők
A’ tengerekkel, és folyókkal
A’ tsata’ véribe füstölögnek-

Már jó Királyunk, ’s tsend-szerető Hazánk
Márs’ durvaságát érzeni kéntelen.
Felkél nemes dühével égvén
A’ Magyar, és feni görbe kardját.

Vélnéd hogy égből húll le, vagy a’ kinyíltt
Főldből tolúl fel hirtelen a’ sereg.
Megtesz Bihar Nemes-vezérnek,
Tégedet esmeretes Leventát.4
z 1795dik Eszt. Bihar Vármegye’ felkelő Ns. Seregének Főkapitányjává, v. Obersterévé tétetik.

Készülnek immár az hadak, és liheg
A’ Szittya népség vívni; de viszszatér
A’ dölyfös ellenség; ’s Királyunk’
Szárnya alá jön az égi Béke.

Az újra felgyúltt harcok után hogy ezt
Megállhatóvá tégye Kegyes Fejünk,
Gyűlésre hívja Nemzetünknek
Hű Fejeit ’s Követit Posonyba.

Megbízza esmértt Virtusid a’ Nemes5
A’ Posony Városába, 1802 Eszt. Majus 2dik napjára rendeltt Ország Gyűlésére Szathmár Vármegye Követének neveztetik.
Szathmár, ’s Követnek kűld ide tégedet.
A’ jól kiformáltt szív ’s tálentom
Mit tegyen, itt Magyarink eléggé

Láták Te benned. Mennyire szíveden
Fekszik Hazádnak közjava? megtevéd
Gazdag ’s okos jótételeddel
Drága jelét örök Érdemednek.

Mert Festetits György’ tiszta szerelminek
Tüzét követvén árva Hazánk iránt6
Gróf Tolnai Festetits György az említett Diétának XVI-dik Ülésében Jun. 25-dik napján a’ Magyar Országi Katona-Akadémiának fundálására 40000 forintot ajándékoz.
Pompás ajándékkal segíted
Márs’ nevelő hadi-oskoláját.7
M. Rhédei Lajos az nap, ’s azon Végre 10000 fl. ád.

Vitéz ABÁKNAK Léthe’ ködébe dűltt
Királyi házát fényre hozod megint,
’S újabb ditsősséggel tetézed,
Érdemes egy Fija Őseidnek.8
A’ Rhédei Família eredetét húzza Magyar Országi Királynak ABAnak (ki is 1031 Eszt. országlott) nemzetségéből, a’ mint a’ halhatatlan MÁRIA TERÉZIA’ Kegyelmes Diplomája bizonyítja.

Méltán betsülnek jó Magyarink tehát,
’S méltán szeretnek. Bár vitsorogj, Írígy!
Ezt a’ Király’ méltó kegyelme
’S a’ Haza tapsai boldogítják!

De míg Vitorlád jó szelek öblözik:
Vígyázz, hogy álnok helyre ne tsapjanak,
Ne hajts a’ Szírének’ szavára,
’S térj ki az Acrocerauniáktól.