MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Zöld Codex
Az Estve.*
A cím mellett ez áll: a. Hd. Praeceptore.
A’ Napnak hanyatlik tűndőklő hintaja
Nyitva várja a’ szép enyészet ajtaja
Haldokló sugari*
sugári
halavánnyá lésznek
Pirult hórizonunk alatt el-enyésznek
Az aranyos felhők tetején le festve
Mosojog a’ hives szárnyon járó Estve
Mellynek ujj élettel biztato harmattya
Gyöngy tsepjeit a’ nyilt roságba hullattya
A madarkák meg hűlt fészkeik szélein
Zengenek bútsuzó notájok rengyein
A vadak ’s Farkasok űlnek szenderedve
Barlangjaba*
Barlangjába
mordul bőmből a’ bús medve
Szomorún hangitsál fészkén a’ patsirta:
Fejjebb tsak a’ danló Fülemüle birta
Ah ti tsendes szellők fúvallati jertek!
Jertek füleimbe ti édes Concertek
Mártsátok örömbe szomorú lelkemet
A ti nyájasságtok minden bút el temet
Lengjetek oh nyájas Zefirkék lengjetek
Lankadt kebelembe életet ontsetek*
öntsetek
Mig érzek*
ézzek em.
mig*
Jav. ebből: mit
szollok egy kis nyájas szellet
Rám gyengén mennyei illatot lehellet.
Suhogo szárnyain a’ fák árnyékinál
Egy fű szerszámozott Theatrumot tsinál
Mellybe a’ Gratiák őrőmmel repűlnek
A kellemességek lágy karjain űlnek
A’ tsendes berkeknek barna rajzolattya
Magát az hold rezgő fényénél ingattya
Egy szóval, e tsendes melankholiának
Kedves rejtekei örömre nyílának
Késs mélly borzaztó ejj*
éj
komor oráiddal
Ne fedd bé kedvünket hideg szárnyaiddal.


Ugyan erröl a’ Fosvényröl
Esmérek*
A -re az é fölé beszúrva, a k olvashatatlan betűből jav.
én egy vént, ki az – ? – neve nintsen
Régen el adta már eztet is a’ kintsen
Sőt mig birt is vele magába tartotta
Mert mondani másnak igen sajnállotta
Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal
Tisztelvén Mammonát*
Az M m-ből jav.
örök*
Tévedésből kétszer leírva, em.
áldozattal*
álzozattal em.
Most is sohajtásit azért hármaztattya
Berben*
Bérben
a’ levegőt hogy ki nem adhattya
Imádo szemekkel néz rakás pénzére
Neheztel hogy tágas házaba*
házába
bé fér-e
A bús gond bé esedt ortzájába hever
Mérget kedveltetö kintseiből kever
Mellyeknek olly sárgák sovárgó gődrei
Mint az aranyra vert Királlyok képei
Mint a’ sirbol fel jőtt rémitő halottak
Mellyekről minden húst Párkák lefosztottak
Egy homájos felhő kovájog felette
Ezt a’ sóhajtások gőzi sűritette
Itt űl ’s hanyván*
hányván
vetvén saját szám adását
nyögve kárhoztattya szörnyü pazerlását
„Balgatag (igy kiált*
<)>
tekintvén az eget)
„Lám tsak eggy rövid nap mennyit elveszteget
„Ma*
Az M olvhtl. betűből jav.
tsak nyoltz száz forint jött bé a’ Cassába
„Még is kilentzven pénzt*
pénz<?e>t
adtam ki hijába
„Azomba! melly szörnyű károm következe:
(Itt jajgat ’s fejere*
fejére
kutsolodik keze)
„Melly szornyű*
szörnyű em.
kár egy szél kedvem el rablotta
„Lantornás ablakom ketté szakasztotta.
Igy tűnődik: ’s most is neheztel reátok
Hogy ő rolla ingyen verset irhatatok.*
irhatátok


Propositio Quem Dii oderunt Praeceptorem fecerunt
Ha a leg kemenyebb*
keményebb
bűntetés hellyébe
Azt tette volt hajdan Horatz egy versébenn
Leg nagyobb bűntetés[t]*
bűntetés Másolási hiba, ért. sz. em.
a kik érdemlenek
Jol lakásúl egy pár fog hagymát egyenek
Ha az igaz lelkü jo Polixenesnek
A kövágásnál is nehezebben esnek
A Dionizius verseit ditsérni
’s Jo szivet*
szívét
egy Tirann vad lelkéhez mérni
Ha Scaliger kinek tisztelik hanvait
A léleknek minden únalmit ’s kinnyait
Egy kurta lexicon ki tsinalásabann
Nem fél[t]*
l Másolási hiba, ért. sz. em.
bé foglalni hajdan egy summaban*
summában
Talán engemet sem itélnek hazudni
Ha minden lélek tört ebbe fogok*
fognak Másolási hibáról lehet szó, a fognak alak nem illik a mondatba, ért. sz. em. A Szatmárnémeti-gyűjtemény megfelelő helyén szintén a fogok alak szerepel.
tudni
Hogy a’ kit a’ rea*
reá
fel búsúlt Istenek
Egyszer Praeceptori névvel buntettenek*
büntettenek
Talált egy sok szeres bűntetés sorára,
Holtig vétkezhetik annak rovássára
Mellyet a’ vegezés jól tudván eleve
Dionisiusra illy végezést teve
Hogy sok vétkeiert*
vétkeiért
már eleget tégyen
Ugy hogy Corinthusnak Praeceptora légyen
*
A következő négy sor utólag külön is le van húzva, ugyanazzal a tintával, amivel a vers többi része.
Ha Tizen negyedik*
A k g-ből jav.
Lajos fel támadna
Partosinak*
Pártosinak
egyéb buntetést*
büntetést
nem adna
Hanem holtig valo Praeceptorrá tenné
Szenvedesit rajtok igy bövenn ki venné
A. Praeceptorsagot én akképp kébzelem
Hogy ha benne öröm rósátskait lelem
Ez is a’ többitül kitsit kulömbözött*
külömbözött
Növén bogáts koro ’s ördög szekér között
Sokann azért járják Apollo templomat*
templomát
Hogy az Pindusonn is lásson ökör nyomát
Tsak azért keresik Pegazus Vizeit
Hogy fel turkálhassák kristáj szin tsepjeit
Külömben barom is ha ezt nem tapossa
Nem fog ki tettzeni majd így az okossa.


Az Álom
Jönn az álom, ’s mindent pihenésre hajta;
Az éjjelnek barna palástya van rajta
Be borittya véle a’ földet ’s az eget,
Alolla altato mák olajt tsepeget,
Mellynek hűs balsama a’ benne feredett
Szem hélyaknak édes nyúgovás[t]*
nyúgovás ért. sz. em.
engedett
Lágy karjain faradt*
fáradt
érzékenységinket*
A második k s-ből jav.
Ringattya ’s egy másik világba tesz minket,
Hol sok ezer képpel elménk jadtzottatya*
jádtzottatya
Valoság képébe tünö abrázattya*
ábrázattya
Hol az öröm arany hegyeit igéri
Az áldás javait bö marokkal méri
Hol a’ félelemmel rettenti lelkünket
’S a’ Kétség*
<teng>
szelére*
szélére
viszi életünket
De akár mint tünik képzelödesünkbe*
A p b-ből jav.
Valódi örömöt terjeszt ő szivünkbe
Apolgató karral kötésink fel olgya
El lankadt erönkhöz újj erejét tolgya
Meg tört érzesinket*
érzésinket
simitya kezével
Ujj életre hozván gyogyitó mezével*
mézével
A terhes gondokat rab lántzához fűzi
’S Szivünkböl a Léthe’ partyaira üzi
Mint hogy a’ Világi bajoknak érzése
Éltünknek leg nagyobb terhe ’s szenvedése
A Halálnak képét öltozvén magára
Bennünket holtakká tészen utollyára
Ugy vagyon: holtakká*
A második k utólag beszúrva.
tészen és hogy élünk
Tsak egy kis szuszogás hiteti el vélünk.


Propositio Mindég közel van a’ Halál
De hát olly ösztövér remény is táplálhat
Hogy a’ ki még ma él holnap meg nem halhat
Hát ha az egésség ’s az erö jár veled.
Bizhattz és a’ halált még messze kébzeled.
Illy édes álmokkal ne tsalogasd magad
Mert biztos örömid közt hamar el ragad.
Gyakran a’ leg nagyobb erök le roskadnak
Le dült oszlopai ezekre szakadnak
Mikor igy az erös a’ földönn fetrenge
Minden bajonn kivül nyugova a’ gyenge
*
Ez a sorpár bal és jobb szélen kapcsos zárójellel összekötve.
Gyakorta sir halmot*
halmok ért. sz. em.
a’ meg holt ifjaknak
A vénség nyálazo erötleni raknak.
A halálnak jöttét egy ember se tudja
Az erö a’ szép szin gyakran el hazudja
Mind ezek az Isten titkának házaba*
házába
Sorra vagynak metzve Adamás táblaba*
táblába
Ezt az emberi ész soha fel nem járja
Bár minden titkoknak légyen nagy búvárja
A bizonyos hogy meg kell halni mindennek
De rendelt idejét ki tudhattya ennek
Várhattya hát eltünk akárméllyik pontya
Hogy gyogyithatatlan mérgét reánk ontya*
Itt megszakad a vers, a lap további része üresen maradt.


Propositio A Poëta tsak gyönyörködni szeret nem kiván ö semmi egyebet.
1. Ugyan tehát mit érsz ezzel,
’S Mi hasznod*
<e> <e>
e munkába
Hogy kintseid nagy halmazzal
Gyüjtöd bé a’ ládába

2. A te szivednek bálvánnya
A fösvénység angyala
Bokros gondok között hánnya
Nints étele ’s itala

3. Te a’ Királlyok udvarát
Éhen és szomjann lesed
A nagyok tsalárd pitvarát
Sziv szakadva keresed

4. A Kevéllyeknek lábait
Őrvendezve tsokolod
Ezzel hillyánosságait
Érdemidnek potolod

5. Te nem sajnálsz mászni porbann
Masoknak rabja lenni
Tsak hogy szabad légyen sorba
A több kopokkal menni

6. ’S Ekképpenn nyert érdemeid
Ruháidra varratod
Szolgaságod*
Szolgasagós ért. sz. em.
szép jeleit
Azokonn fitogatod

7 A Gazdag paszamántokkal
Láttatol jelenteni
Hogy több paszamántosokkal
Tartozunk betsulleni*
betsülleni

8. Azért fellengös palotát
Rakattz a’ felhök között
A mellybe bibort ’s tafotát
A más világ kötözött

9. A szegénytöl gratziádat
Sok graditsra emeled
’S tölle*
tölled ért. sz. em.
keszült*
készült
palotádat
Még magad is tiszteled.

10. De légyen ez a szerentse
Légyen tiéd barátom
Sorsom az ég ettöl mentse
(’S menti is a’ mint látom)*
A zárójel befejezése hiányzik, pótoltuk.

11. Egy hellyhez nem kötelezem
Én gyönyörködésimet
’S igy magam le nem vetkezem
Szabados tetzésemet

12. Minden a’ mi tsak szépiti
Az egész természetet
Bennem a’ gondot enyhiti.
Melly rab szillyára vetett

13. Az éneklö madarkákkal
A szép napot tisztelem
’S a tsendes Etéziákkal
Élezgetem kebelem

14. Ha sétállok szép útamonn
Liliomonn setállok
’S kevéllyseggel a’ Salamon’
Ditsössegén járkálok*
<setállok> járkálok

15. A Hegyek hűs forrasai*
forrásai
Lelkem fel ébrezthetik*
<ébrezthetik[az r z-ből jav.]> ébrezthetik
Ezt a’ Királlyok borai
Oh ezt ritkánn tehetik

16*
A 6 5-ből jav.
Édes anya a’ természet
A bujaság mostoha
Ez leg többször el enyészet
Az nem változik soha

17. A Gyönyörűség karjait
Itt ki nyúj[t]ja*
nyújja em.
énnekem
’S Pengetvén Lantom hurjait
Lelkesiti énekem*
Az em ét-ből jav., énekém em.
Az utolsó sor alatt: Vege.


Constantzinapolly
A’ mint a’ Bosporus Europát mossa
Más felöl Asia partyait tsapdossa
Itt büszke habjai ditsekedve fojnak
Kevélly fala alatt Constantzinápollynak.
Régi szépségének pompás düledéki*
gyüledéki A későbbi javítás alapján ért. sz. em.
Borzasztó árnyekot*
árnyékot
botsátanak néki
*
Fölötte a lap tetején: <Partjainn>
A roppant Templomok ugy láttzik kérkednek
Nevével a’ bennek lakó Muhamednek
a’*
A sor elé beszúrva.
Mellyekbe sok szent bögéseket halla
Az ezekbenn igen gyönyörködö Alla
Örül hogy*
<nag>
nevét a’ félhőkre hánnya
Talpig zöld sejembe fénylö Muzolmánnya.
’S Könyörűlvén hozzá esdeklö táborán
Szentebb lessz az illyet igérö Alkorán*
Arkorán Az utóbbi javítás alapján értelemszerűen em.
Oh e népre oh melly surü felhőt vona,
A szentség szinével bé mázolt*
mazolt em.
babona
Ti is itt állatok kö szálnyi Metsetek
Mellyek*
Mellyet A későbbi jav. alapján ért. sz. em.
a’ fellegek közzé rejtettetek
Hegyes tetötöknek aranyozott holdja
Fennyével*
Fénnyével
az égi holdak szamát*
számát
tóldja
A Tágas uttzákonn sok veres sejembe
Öltözött Törökök találkoznak szembe
Kevellyen ugrattyák az Arabs*
A b p-re jav., de nem egyértelmű, hogy mikor történt a javítás.
paripat*
paripát
Sziván Asiai dohánnyal tölt pipat.*
pipát
Sugarozik*
Sugározik
lovan*
lován
gazdag briliantya
Az oltsó aranyat meg vetéssel szántya.
Itt megyen egy Dáma de irigy fátyola
Minden szépségeket töllünk el pakola.
Jer Musám láthatunk majd eleget szembe
Ha bé megyünk*
megy unk em.
ama firhagos hárenbe*
halenbe Az utólagos javítás alapján em.
Ez ollyan Magazin vagy inkabb kalitka
A mellybe tsirippol a’ Szultánnak ti[t]ka*
tika Az utólagos javítás alapján em.
Olly templom sekrestye*
segrestye Az utólagos javítás alapján em.
mellyben a’ Zultánnak
Eröt egességet sok százan kivánnak
Es*
És
ha érkezése*
erkézése em.
hallatik Zelimnek
Sok szaz elö kontyú turbikol egy himnek
Mikor exerpalni akar unalmába
Bé megyen e Dáma bibliothecába
Hol sok Asiai Pergamen membrának*
A második m a sor fölé beszúrva.
Iró pennájának meg nyilni kivánnak.
De mennyünk ki músám mert majd ha a’ Császárnak
Daktilust éneklő Músájihoz zárnak.
A szem fül hereltek utánnunk zúdulnak
Jer fussunk hadjuk el kapuit stámbulnak*
Alatta: Vege


Czigány.
*
Az egész vers utólag áthúzva.
Mikor Prometheus a’ meg készittetett*
<sárbol>
Sarból*
Sárból
ki gyurta az emberi nemzetet
Egy estve a’ vidám mulato*
mű láto Másolási hiba, ért. sz. em.
Istenek
Vatsorára az ö hazához*
házához
mentenek
Mikor már keresztet tettek sok kantsora
Muhejébe*
Műhejébe
mentek ök konkoktziora*
A k tz-ből jav.
’s Ottann nézegetven a’ kész embereket
Tsudálták Isteni formájú képeket.
Hát egyszer eszébe a’ jut egy Istennek
Hogy egy tréfás mássát kék tsinalni ennek
Rá hadja az egész kompania ’s végre
Köröm hegyig*
A g k-ból jav.
isznak nagyobb erösségre
Mindenik el kezdi a’ vizess sárt gyúrni
Az el készűlt masszát egy halmazba turni
Elösször is Vulkán*
A V v-ből jav.
a’ képit meg mássza
Mindenütt ott marad szurtos kulimassza*
kulimássza
Mellyet hogy meg köpött*
tött Másolási hiba vagy félrehallás, így értelmetlen a mondat, ért. sz. em. (vö. CsÖM. I. 439. 17.). A Szatmárnémeti-gyűjteményben szintén köpött alak szerepel.
Vénus utállással
Két szem fejérlett ki tsalfa vigyorgással
Kezét Merkurius frissebbre drotozta
’s Enyves Tolvaj*
A T t-ből jav.
irral öszve firnatzoszta
Apollo*
<segite>
be hinté hegedű gyantával
’s Ejtzakákat gyözö kanaforiával.
*
<’s>
Mikor*
<igy>
el készűltek benne a’ tetemek
A patkánn állott már ez a’ ditsö remek
Prométheus Lélek felöl gondolkozott
Egy nagy tsomo lélek fótot elö hozott.
De ki igen vastag*
vastak Ért. sz. em.
ki meg igen lenge
Ki igen durva volt ki meg igen gyenge
De mind tzikkejenként még is öszve szette
’S ekképp a’ setétbe összve ötögette
Végre meg bellelte a’ majom lelkével
Egy végböl hasitott*
hasit<ta>tott
vekony velezzével
Azért olly találos azért tud követni
Azért nem tud soká egy hejbe ülhetni
Azért lett kenyere világon jártába
A fódozni valo serpenyö ’s eszkába
Azért henyélkedik tellyes életeben
A szurtos gratiák tzondor kebelebenn
Azért van hogy néki leg édesb nyúgalom
A hajnalig pengo*
pengő
hegedú*
hegedű
’s tzimbalom*
A következő sor lehúzva: <A’ lopásra van leg jobb gusztusa ize>
Azért tudta vinni a’ lopást annyira
Azért ragad minden enyves ujjaira*
Jav. ebből: ujjára
Azért tud masoknak*
másoknak
jövendőt mostani
Allapottyok*
Állapottyok <szerent>
felöl szerentsét mondani
Ezért kedves munka a’ tapasztás nála*
nál<l>a
Mert néki is első*
Sor fölötti betoldás.
lételt e tsinála
Eppen*
Éppen
ott sétál eggy én ha illy mazurnak
Nem látnám*
Jav. ebből: látnád
itélnem egy szárnyas Merkúrnak*
Jav. ebből: Mercúrnak
Meg szollitom, megálly! nem felel ra, hahó
Nem addig van ám a’ fekete Faraho
Most már el sillyetek utánna futtatok
Rolla hát többet*
<én> többet Az áth. szó fölé írva.
nem historizálhatok.


A Hadról
Ki űté Zászlóját a’ had véres attya
Az irtózás szörnyü szelin lobogtattya
Öszve tsapja vértöl párádzó fegyverét
Késziti kontzolni gyilkos vad emberét.
Pattantya*
<ogtat> antya Az áth. rész fölé írva.
Bellona rettentö ostorát,
Két reszröl nyakajja öldöklö táborát.
Rettegés félelem futnak szekerébénn
Dühösség szikrádzik mindenik szemében.
Ezek elött nyargal az egyenetlenség
E miatt támadott még minden ellenség
A Forgó*
Őrszó, itt vége szakad a versnek.
[…]


[A vers hiányzó részéről l. a társszövegforrást.]

*
A cím fölé utólag, más tintával ϑ jel került.
Propositio. Lurida sub Dulce*
A helyes alak: Dulc[i] (ld. CsÖM. I. 443.)
melle venena latent.
Mos[t]*
Mos ért. sz. em.
bárány képedet vedd fel,
Majd farkas szinbe hevervén
És ived másra te tedd fel
Igy bokros búba kevervén
Ronts minden nyelved is artott*
ártott
És szép szin közbe te mérget
Attz: ’s más vérébe be mártott
Fegyvert és rontod e férget.


De eadem.
[Libertas optima rerum]
1. Szép Szabadtság oh sohol sints
E Vilagon olly betses kints
Melly te nállad nagyobb volna
Vagy tégedet ki potolna
Te könnyited terheinket
Ha bu rágja sziveinket
Bisztattz minket

2. Az olly madár igen ritka
Mellynek kedves a’ kalitka
Bár arannyal van bé fedve
Még sem telik benne kedve
Bár meg né kellyen szűkűlni
Még is mindeg fog keszülni
Kirepülni

3. Mit ér mit ér a’ rabságbann
Kinlodni sok gazdasagbann*
gazdaságbann
Mit ér minden ha köteled
Békós lábadonn viseled
Ha a’ kinos szolga bot vér
Ugy a’ pompa a nemes vér
’S a’ rang mit ér

4. Minden vágy a’ szabadtságra
Kevés a’ pénzre ’s Országra
Több vágy szabadonn pihenni
Mint pénz közt gazdag rab lenni
Kivált egy bölts elme mindég
Egy Poëtai tuzesség*
tüzesség
Tsak ettöl ég.


A Rövid nap és hosszú éjj.
1. A nap megint le szálla
El vegezé*
végezé
futását
Sátort az ég tsinála
Fonván setét lakását

2. Igy hunyik életünk el
Melly most ragyog körűlünk
És végre mindenünkel
Gyász éjtzakába*
A k g-ből jav.
dűlünk

3. Az élly komor homállya
Ismét ki tud derűlni
Mihellyt*
<Mihelyt> Mihellyt Az áth. szó elé írva.
az ég Királlya
Keletre fog kerülni

4. De oh ha a’ mi fénnyünk
Már egyszer éjjelen jár
Nintsen tovább reményünk
Fel virradás felöl már.

5. Mig hát az ég ki nyittya
Örömre hajnalunkat
’s az éj*
Jav. ebből: ély
bé nem borittya
Örökre vig napunkat

6. Éllyünk barátim e’ szép
Kies Világ ölébe
Mert majd az éjjel itt lép
Borit setét ködébe


Propositio A szerents[e]*
szerents Az utolsó betű hiányzik, em.
változo.
Bár szemét rád a’ sors mosojogva nyissa
Bár feléd fordujjon tarka gojóbissa
Bár nyájas karokkal kivánnyon ölelni
’s Pava módra fénylö szárnyára emelni
Bár jöjjön kintsekkel talpig bé takarva
Nálla hizelkedjen a’ böségnek szarva
Ne hidj neki ne hidj mert sokann meg esnek
Mikor nálla boldog eletet*
életet
keresnek
Ne higgy mert a’ midön leg jobban ketsegtet
Forrót alád éppen az alatt tsepegtet.
Midön leg nyajasabb*
nyájasabb
karokkal öleled
Akkor rakja tele fulánkal kebeled
*
<Mikor>
Azért repül veled az ég tetejére
Hogy méllyebben vessen a’ pokol méjjere
Ne higgy hát barátom ne higgy mondom neki
Mert halálra tsalnak Syreni éneki
De azért ha bánt is meg ne rezzeny tőle
Bátor szivvel vonnyad fére magad töle
Ö Asszony ’s szerentse minden pontba fordúl
Nem sok akár vigan legyen akár mordúl
Azért hát baratim*
barátim
bar*
bár
szived rettentse
Meg ne retteny tölle ö Asszony szerentse
Ellene a’ Virtus fog lenni kö bástya
Az ártatlanságnak bé fed szent palastya.*
palástya
Ez az a’ conductor a’ mellyre menyköve
Mindig haszontalan ropogasal löve
Ez ama Gibráltár ez ama Tzitadell
Mellyre minden bombit haszontalan lövell.


Propositio A’ Tengeri Zivatarról
Be borúl hirtelen a’ nap nyájas fénnye
Bé fonván a setét felhök’ szövevénnye
Mellyeket a’ gyors szél fel vévén hátára
Nyargal vélle az ég felsöbb határara*
határára
Meg borzad a’ setét tenger mivel hajja
Melly bús hangon, mormol*
mormor A későbbi javítás alapján ért. sz. em.
a’ réműlt ég ajja
A meg szakadt zapor*
zápor
özönnel tőtődik
A tenger sikóltó zúgással verődik
Le rohan a’ felhö*
felhök A későbbi javítás alapján ért. sz. em.
meg nyilt tsatornával
Eggyesül a’ tenger atyafi habjával*
A következő sor lehúzva:
<Köszte a’ ki pattant menykövek hullanak>
Közte az el lóbbant villámok láttzanak
A Tüzes menykövek pattogva hullanak
Ra*
Rá
dördül a’*
az ért. sz. em.
felhök*
<ég[ne]k> felhök Az áthúzott szó fölé írva.
fegyveres tár házza
Az egnek*
égnek
mind a’ két sarkát öszve rázza
Majd az ég hajlásánn dübögve dörömböl
Mellyre a’ bus tenger torka rútúl bömböl
A’*
Az ért. sz. em.
szelek halomnyi habokat görgetnek
Mindenikbe eggy eggy halált hempejgetnek*
<hempejgetnek> görgetnek Az áthúzott szó fölé írva.
Most a’ hajót*
hajós A későbbi javítás alapján ért. sz. em.
ollyan magosra fel tojják
Hogy már az Arbotz*
Árbotz
fák a’ holdat korhojják
Majd köztök a’ hajó olly*
ollly em.
mésegbe*
méségbe
tsuszik
Hogy az árnyék holtak fejek felett úszik
Tsikorog a’ kötél az árbotz fa törik.
’s Kötesit*
Kötésit
a’ dühös habok öszve törik
A Jaj szok az el zárt*
el zárt Sor fölötti betoldás.
egekenn szaladnak
Mellyre azok választ menykövesen adnak
A Halál kevellyen*
kevéllyen
nyargal a’ habokonn
Nyilait orditva szorja el azokonn
Az irtozás véle a’ kék rettegessel*
rettegéssel
A’ sárga félelem kéttségbe eséssel
Denevér szárnyakon rebdesnek itt szellyel*
széllyel
Rettentöbbe*
Rettentőbbé
teszi e’ nappali éjjel
Eggyik tsupa nema*
néma
más tsak a’ jajt szojja
Remegö szavait ketté darabollya
Némelly sir, ordit öröngö lármával
Némellyik tsak piheg nem birván magaval*
magával
Azonba lobannak a’ szörnyü villámok
A’ rettentö tüzek hulnak ’s nintsen számok
Ropog a’ ki pattant menykö és le görög
Az égnek meg rendűlt sarka hosszan dörög
Sikoltnak Eolus dühös seregei
Nagy tsatát kevernek vad forgo szelei
Ujjabb zavarodás lázad a’ tengeren
Verödnek a’ habok egy máshoz ezerenn
Meg érzi neptunus meg jelentvén néki
Hig palotájának le húlt omladéki
Ki üti a’ fejét széllyel tekint váránn
Hát láttya a’ szörnyü pusztúlást*
Az ú z-ből jav.
határán
Neki mindjárt öszve hivja a’ szeleket
Jól öszve attázván öket ’s vezérjeket
Jol meg egyengeti öket tridensével*
<mind a vas villával> öket tridensével Az áth. szavak fölé írva.
Igy mind haza felé ereszti békével
Akkor nyájas szinnel fel ül szekerébe
Triton es*
és
Ninfai mennek seregébe*
serégebe em., a g b-ből jav.
Kikkel eggyütt a vad tengert tsilapittya
’S a’ fel duzatt habok hátait simittya
Azok engedelem kerésére*
kérésére
nyulnak
’s Hizelkedve urok lábához borulnak
Szakadoz a’ felhök setét gyász karpittya*
kárpittya
Az el zárt egeknek kékségét meg nyittya
A’ nap a’ felhők közt magát tsillogtattya
’S közzüllök nyájasonn virit ábrázattya
Végre minden felhök messze el enyésznek
’S a’ ki derűlt egek már tejes fényt vésznek
Meg mutattya a’ nap (uzvén*
űzvén
a’ felleget)
Az egnek*
égnek
a’ főldet, ’s a’ földnek az eget.


Propositio A Kevélly
Nézd tsak azt ki amott sétálgat kevéllyen
Mindent meg vét ’s útál szemeivel méllyen
Fel emeli orrát a’ többiek felett
Öblös vitorlaja*
vitorlája
hajt igen nagy szelet.
Ezt mihelyt valami szellö meg mozgattya
Azonnal két felé bűszkén fintorgattya
Fel sem vesz senkit is nagy rátartiságban
Mint ha tsak ö volna ember e világban
Sajnájja a’ földre botsátni lábait
Utálván*
A t j-ből jav.
a’ vélle testvér föld porait.
Nem méltóztatik ö ki mondani a’ szot
Az*
A ért. sz. em.
ut onak mondja anak teszi az ot
Ezt is foga között szürve kell ki tenni,
Külömben parasztos ’s Comis fogna lenni
Söt még nagy lelkének az esik terhére
A Teremtőt azért veszi crisisére
Hogy a’ melly levegöt a’ szegény ki lehel
Uri tüdejének ugyan azt szini kell
Most is a’ derogál*
derogas em.
dagájos szivének
Hogy rolla a Músák verseket költének.


Propositio A Főld Indulás.
Tsak alig rendült meg a’ föld mélly ürege
Azonnal minden sziv irtózva rettege
Meg rázott oszlopi fundamentomának
Rettentö zugással egybe roskadának
Öszve szakadt háta bé felé omladoz
’s*
Utólag a sor elé betoldva.
A pokolig érö méllységig hasadoz
Mellyböl sustorékol sűrű kénkő lángja
Mint mikor fel lobban az Ethna barlangja
Az égig*
Jav. ebből: égből
ért kevélly Hegyek el sijjednek
Rajtok feneketlen tengerek erednek,
A Varosok*
Városok
rakás kovekbe*
kövekbe
omlanak
Az egböl*
égböl
a’ pompas*
pompás
tornyok*
Az y olvhtl. betűből jav.
le hullanak
Retsegés ropogás hallik minden felé
Bomlik*
Az l b-ből jav.
törik szakad minden ezer felé
A Föld mormol belöl ’s küszködik magával
Kivül Echóztattya a bomlást lármával
Belöll a’ Pokolnak szelelö jukainn
Meg nyilván*
Jav. ebből: nyilva
árviz kint omlanak lángjain
Kivűl az öszve dült Varosok*
Városok
kémennyi*
kéménnyi
Lettek a’ pusztito langoknak örvénnyi
Iszonyito romlas*
romlás
irtosztató tsata
A’ mellyet még semmi toll le nem irhata
A jaj szók sikóltás a’ vidéket teli
Magát a’ tsillagok közzé fel emeli
Honnan Terhesedve a’ nyilt Poklokra űl
Az ott valók kinos jajjával eggyesűl
A’ Halál a’ füstnek ’s pornak közepében
Kevéllyen kovájog véres szekerében
’s Fel ütvén zászloját eggy barna fellegre
Nyilát sűrűnn hánnya e szegény seregre
Hát*
<At> Hát A H h-ból jav.
az Itélletnek millyen lész formája
Ha illyen iszonyu ichnográfiája.


Propositio. A. Gazdag.
Van Midásnak pénze van kintse rakással
De azért soha sem tserélnék Midással*
Midassál em.
Neki foj Pactholus arany fövennyével
Neki telik háza Frigia penzével;
De mit ér hogy házát teli tölti a’ kints
Ha esze házában semmi porteka sints
Néki ezer juha legel a’ hegyekenn
Ezer ökre járkál a’ kövér rétekenn
De ezer ökrével minek ditsekedik
Ha maga a’ gazda az ezer eggyedik
Hogy drága étkekkel van rakva asztala
Mit ér ha ezekkel tsak disznót hizlala.
Hogy felhök közt lakik ditsö palotába
Azzal nem derekabb ember valójába.
Mert lám véle laknak ugyan ott az ebek
Söt meg fentebb*
Az f olvhtl. betűből jav.
laknak a’ bagjok ’s egyebek
Nem ujjság hogy bolond lakjon palotába
Egész sereget láttz a’ Bétsi uttzába
Ö talpig aranyba ’s talpig biborba jár
Már ezzel magának mélly tiszteletet vár
Pedig sokkal tzifrább ’s szebbek a’ Farsangi*
A g k-ból jav.
Szánkazó lovaknak tsörgöi ’s tzafrangi*
A következő sor csonkán maradt, de nincs lehúzva, hanem be van keretezve:
Még régenten sokkal tzifra
De sokkal drágábbak voltak a’ Romai
Aldozatra*
Áldozatra
hajtott barmok’ oldalai
De sok titulosid sem tehetnek nagynak
Nállunk a’ Kutyának tiz nevei vagynak
Mit ér hogy Frigia szolgalják Népei*
Ebben a sorban téves a szórend, de csak az utólagos javítás során történt meg a csere.
Mit ér hogy elotted*
előtted
görbűlnek térdei
Ha a’ nád szálak is ekkép kiáltanak
Hogy midásnak szamár fulei*
fülei
láttzanak.


Propositio. Rút ábrázat szép ész
Azt mondod barátom hogy én otsmány vagyok
’s Ortzám fertelmei irtóztató nagyok
Hogy én ha magamnak zöld kantus[t]*
kantus ért. sz. em.
vehetnék
Olvasva a’ Majmok között el mehetnék
És hogy te nem tennél*
<szántál> tennél
már engemet*
A g k-ból jav.
másnak
Ha nem tsak egy megy fánn lebegö Tamásnak
Mellyen ha illy tzirmos keppel*
képpel
hirintoznék
A’ Varju tsak felém jönni is irtodznék
És hogy én ne vegyek ream*
reám
semi harát
Magam képe*
kepei Értelmetlen a mondat, a későbbi javítás alapján em.
is tud játtzani moskárát
Azért igy szoll rollam veled sok goromba
Hogy e tsak egy essös idöbe nött gomba
Hogy egy lo ganéjonn hizott rút pöfeteg
Mellyre tekinteni a’ szemnek viszketeg
De meg álly Barátom ollyan*
Jav. ebből: illyen.
itélletet.
Még Midas vagy amaz régi Szamár se tett.
Meg álly szép ostoba ’s festett feü szamár
Kibenn tsak egy szora kong a’ kaponya már.
Lélektelen szép test és pengö tzimbalom
Hogy tsak lettel*
lettél
tsak tzifra machina sajnálom*
sájnalom em.
Szép*
Széb em.
sugárok lábad*
labád em.
egyenes szárai
Még szebbekenn járnak a’ Szarvas borjai
Sugár derekadat ne tsudáltasd velünk
Az Anglus tsikokba szebbet is szemlélünk
Büszke fejér mellyed nem betses portéka.
E’ tsak egy kotlós sziv pompásabb hajléka
Sima kezeiddel szivünket ne ragadd
A mutató fától a’ diszt meg ne tagadd
Eröss vagy le vered az*
az <…>
erösseket is
Erössebb az ökör le ver tegedet*
tégedet
is
Ne légy márvány nyakad böv magasztaloja
Illene rá a Tse ló nyakra*
A kr olvhtl. betűből jav.
valója
Az igaz fejérlik ortzád igen szépenn
A ketske hátujja ugy fejérlik éppen
Rosa szinnek mondod veresses pofádat
Még én veressebbnek*
veressebbenek em.
láttam egy kutyádat
Te a’ föbe tartod mind en*
minden
szépségedet
Meg nézetem tehát Musammal*
Az l k-ból jav.
fejedet
E jol lehet tsínos ’s modija a’ mostani
Még sem merne rea*
reá
a’ tzinke szállani
Eppen*
Éppen
mig még el nem szárad a’ törsökje
Illyen volt a’ Jonás fél érésü tökje
Tsak elöl ép volna egy keveset lompos
Lehetnél a’ nyajba*
nyájba
te elsö kolompos
Frizerozott hajad hosszan fedi nyakad
Még ez*
ez<…>
szép Absolon hát ha tserfán akad
Illy tarka madarka vagy hát te barátom
Ez el tepett*
tépett
testet szárnyára botsátom
Libegj te a’ felhönn fitogasd*
A s d-ből jav.
magadat,
Büszkénn tsattogtatván aranyas szárnyadat
En*
Én
ithonn maradok formátlan testemmel
Tökélletesitvén öket is eszemmel
Ha ti gyaláztok is majd mondjak*
mondják
valakik
Kár hogy az a’ szép ész olly rút hazba*
házba
lakik.


Az Ember gyűlölő.
Azt beszélli Timon hogy ö mind egy eránt
Gyűlöl*
Az l i-ből jav.
minden embert ’s*
A ’s utólag a sor fölé betoldva.
még senkit meg nem szánt.
Mellyre mások könnyü választ feleltenek
No tehát ötet is gyülölik mindenek


Baráttságos bútsú vétel.
Már hát különn választ a végzes*
végzés
bennünket
Meg osztya egy máshoz forradott szivünket
E Kötéssel eggyé azért kellett lenni
Hogy annál keserübb butsút kellyen venni
Hát a’ mit annyi sok esztendö érlele
Most vész el, ’s nem lehet már mos[t]*
mos Másolási hiba, em.
élni vele
Oh gyászos végezés irtóztató pontya
Melly két szeretö sziv frigyeit fel bontya
Igy a’ leg kedvesebb vagyonunktól meg foszt
Mikor két barátot kegyetlenül meg oszt
Baráttság Baráttság oh édes nevezett
Mellyre sohajtással sok sziv emlékezett.
Be gyakrann méreggel van mezed keverve
Bontván örömünket szivunk ujj keserve
Véltem hogy egymástól holtig el nem válunk.
Meg oszlatónk*
oszlatank Az utólagos javítás alapján em.
lehet tsupánn tsak halálunk
De lám más lappangott lám a fatum alatt
A melly most közöttunk*
közöttünk
vont örökös falat
Különn válunk tehát egymástol egésszen
De lelkünk tovább is egymás mellett lészen
Bár én, nyomorogjam Spitzberg havassainn
Te járkálly a’ festett Hottentot*
Jav. ebből: Hottentof
partyainn
Az én estvém légyen tenéked reggeled
Még is eggyütt élek ’s eggyutt halok veled
Én Amerikann túl vonnyam magam hatra*
hátra
Téged tartóztassonn a forro Summatra*
Summátra
Mostann kedves képed*
képet Másolási hiba, az utólagos javítás alapján em.
utojjára látom
Ah már Isten hozzád szerelmes Barátom
Hozzád ez utólsó szo rebeg ki számonn
Légy te hiv Pithias leszek én hiv Dámonn


A’ Párt Ütö.
Párt ütö ez igen borzasztó nevezet.
Mert Hazája ’s ura ellen fog-e kezet.
Voltak sok párt Ütök találunk sok Horát
Ki Hazája ellen vezette Táborat*
Táborát
De soknak-e nevet tsupánn azért atták
Mert külömbenn öket meg nem gyilkolhatták
Ki Párt Ütö ki nem itéllye a’ Haza
Mellyet vagy meg ronta vagy meg oltalmaza.
Neha azt nevezik gyilkos*
Az l utólag beszúrva.
párt ütönek
Kit*
Jav. ebből: Ki
kedves Hazája tart védelmezönek.
Némelly kor, kik titkonn a’ Hazát kontzojják
Haza Árúlással a’ hivet vadojjak*
vádojják
’s Hogy ez a’ hivöket még fel ne forgassa
A neve minnyájok elött Hárám Bassa.


a’ Magyar Hajnal hasad.
Vigadj Magyar Haza még ne tagadd tömött
Javaidtól azt a’ valo[d]i*
valoi ért. sz. em.
örömöt
A mellyért vig hangal echozik a’ Matra*
Mátra
Az egész Hazábann harsogo Vivátra
Már le hasadoztak a’ hajdani gyásznak
Komor*
Az r olvhtl. betűből jav.
fedelére vont fekete vásznak
Mellyeket a’ fényes világossag*
világosság
ellott*
ellött
Az el múlt idöknek mostoha keze szött
Rongyos szönyegének rongyainál fogva
Egy nyájasabb hajnal virit mosojogva
Sugarait minden felé botsátgattya
Mellyel a’ meg rögzött homájt meg szaggattya
Biztattya Hazánkat ketsegtető képe
Hogy már a’ Magyarok Napja is ki lépe
’s Rövid idönn fel hág egünk Dél pontyára
’s Meg világosíttya földünket sugára
Kelly fel azért Magyar álmodból serkeny fel
Már ortzaidra*
ortzáidra
süt e nyájas égi jel
Kelly fel ’s Asiai Musákkal*
Musakkak ért. sz. em.
köszöntsed
Elibe Hálalo indulatid öntsed.
Örvendj hogy el múlván a’ hosszú ejjtzaka
Meg nyilt a’ nap kelet bársonyos ablaka
E[z]*
E ért. sz. em.
okból egy kövér reménység táplálhat
Hogy még napod fényes Delére találhat.
Lessz még a’ Magyarnak ollya[n]*
ollya ért. sz. em.
ditsö neve
A millyen volt a’ Márs mezején eleve
’s Még azok is Laurust füznek Hérósinkra
Kik most finyas*
finnyás
orral neznek*
néznek
Magyarinkra
Idvez légy szép Hajnal ragyogtasd fákjádat.
Vig egünkönn mutasd mosojgó ortzádat.
Jer! imé Ninfai már a víg Dunának
Elödbe koszorús fövel indúlának


Eggy. Magyar Gavallér.
Amott tollászkodik páva ként egy Gavar
A Piatzonn sűrű por felleget kavar
Utánna nyiretten lotyogtattya magát
Egy Nemet*
Német
ruhábann puhál kodó Bagát
Mindeniknek tzifránn tsillog ruházattya
De magát a’ Magyar*
A M m-ből jav.
ditsöbbnek mutattya
Ditsöbb a’ Magyarok Istenének szente
Nagyobb méltoságot ád a’ Magyar mente
Melly zöld posztaját ragyogással szántya
Gazdagonn pazérlott arany paszamántya
Ángliai veress nadrág fénylik rajta
Mutattya hogy ö is véres Magyar fajta
Arany Sarkantyuja peng kartsú tsizmáján
Hármoniás űtést tész ezüst szabjáján
Almás szürke tsödör lovát tantzoltattya
Lejtös fordúlással kerengve ugrattya
Tündöklö serénnye játtzik a’ szellővel
Az arany szerszámra hánnya gögös fövel
Most büszkénn rug kapáll majd harsogva nyerit.
Orára sebess szellőt fúvall és tekerit
Ragyog hátánn sellyem posztóval vont nyereg
Tsujtárján az arany*
Az a olvhtl. betűből jav.
Meander tekereg
Merönn meg ül rajta vitéz leventája
Nem mozdúl semmije tsak a’ bokrétája
Mellynek kótsag tollból kötött szala*
szála
között
Arany bogláriba a’ fény meg ütközött
Tsillámlo pirossa nyusztos kalpagjának
Szégyeniti haját az anglus Damanak*
Dámának
Barna szemöldöke hollo szin bajussza
Képének pirosló*
Az i utólag beszúrva.
tejét büszkénn ussza
Bársony szin hajai a’ széltöl suhognak
Reá tekergödzott szárnyai lobognak
Illyen vitézt mutat a’ Magyar gyermeke
Ez a’ szép természet nagyságos remeke.


A’ Reggel.
Egy nehány tsillagok már pislogva égnek
Hajlott boltozattyánn a’ tsillagos égnek
Halavány tüzei[t]*
tüzei Másolási hiba, em.
kik bujdosnak széllyel
Össze szorittya a’ meg gyozetet*
győzetett
éjjel
Üzi már ujj fénnye piritván az eget
A hajnal tsillag a’*
az em.
tündöklö sereget
A göntzöl szekere fagyos tsillagzattya
Meg fordúlt rudgyával a’ fényt tologattya
Tenger szin lovain jövén ég szinére
Mosojog a’ Titan Oeta*
Az Oe oe-ból utólag, más tintával jav.
tetejére
Ma*
M[ár] Másolási hiba, a kritikai kiadás a latin eredeti alapján ért. sz. javította (ld. CsÖM. I. 616. 11.)
a’ tsipke bokrok hogy meg hintettenek,
A nap sugárival, mind veressellenek
Meg halaványodván arany szinü fénnye
El tűnik a’ Phoebus vissza terö Nénnye
Fel serken a’ kemény munka*
midőn Értelemzavaró másolási hiba, a kritikai kiadás a közel egykorú másolatok alapján e szó helyére a munka szót illesztette (ld. CsÖM. I. 616-17. 15.), ez alapján em.
a’ gondokat
Elő szedvén mind ki nyitty a*
nyittya
a’ hazakat*
házakat
A pásztor botsátván legelöre nyáját
Elő szedi zuzzal deredzett táskáját
A’ borjú a’ szabad tér mezönn játzodoz
Téjjel barmok tölgye ujjolag dagadoz.*
A do utólag, a sor fölött beszúrva.
A puha gyep füven az anyai téjjel
Jollakott gödöje futkarozik széjjel
Fújván egy ág hegyénn a’ kis fülemüle
Az ujj napnak szárnyát vigan ereszti le
’s Köszönvén hangosann a’ szép fénynek örűl
Énekel a’ véknyann siro fészke*
A kritikai kiadás a latin eredeti alapján a fészkek alakra javította (ld. CsÖM. I. 617–618. l. 26.)
körűl
Körülte a’ nappalt bizonyito sereg
Nyelve öszve kevert öröm nótát pereg;
A hajós*
bajos Másolási hiba, így értelmetlen a mondat, em. (ld. CsÖM. I. 618. l. 29.).
életét vetvén vak kéttség[r]e*
kéttsége Másolási hiba, értelmetlen a mondat, em. (ld. CsÖM. I. 618. l. 29.).
Hajóját bizza a’ szélre*
Az r olvhtl. betűből jav.
’s a’ méllységre
Viszi a’ félelem szinétől kékellő
Tenger*
Tengert Másolási hiba, értelmetlen a mondat, em. (ld. CsÖM. I. 618. 31–32.)
fel bosszantván vásznait böv szellö
A’*
Az em.
halász fugvén*
fügvén
a’ redves kö szálakonn
Igazit a’ meg tsalt halászo horgokonn
Ugy nezi*
nézi
meg görbült kézzel nyereségét
Melly le húzta rezgö vesszejének végét
Igy vagynak a’ kik az ártatlan életnek
Tsendes békessége alatt legelhetnek
A kik birván kevés magok vagyonjokat
A mezön épitik remény*
A ny olvhtl. szóból jav.
oszlopokat
Reszketö félelem nyughatatlan remény
A’ városbann leg több ’s leg sürübb vetemény
A’ pénz az uraknak kevélly palotája
Makrantzos ajtaját álmatlan strásájja.*
Olvhtl. szóból jav.
E Boldogságának vég határt nem vetvén
Az aranyra ujjabb aranyt gyüjtögetvén
Több kintset kintséhez kiván. A mellyel lett
Szegény a’ halmozott arany hegyek mellett
A hodnál ingóbb név kedvének szellöje
Lett amannak*
a[r]annak Másolási hiba,értelmetlen a mondat, a többi szövegváltozat alapján em.
magos poltzra emelöje
Az árúbol veti a lármás, tanátsot
A haragbol ’s perböl keres vén harátsót
De a’ tsendességet kevesenn esmérik
Kik a’ gyorsann futó idöt böltsen mérik
Birván óráival e rövid életnek
A mellyeket többe vissza nem vehetnek
Minnyájann mig lehet víg szivvel éjjetek
Sebess szaladással siet életetek.*
Itt a lap aljához érkezett a másoló, a következő bejegyzés olvasható: ulterius sequitur ad. pag.
*
A következő három sor a 76b lapon található, a lap tetején.
A kerekenn gyorsann repülö napoknak
A töllünk rohano esztendök forognak
A*
Jav. ebből: Az.
midön le fonnyák Párkak rokkájokat


[A vers folytatása hiányzik, l. a társszövegforrást.]

A. Dél
Fel állott*
<D> <Fel latom> Fel állott Az áth. szavak fölé írva.
már a’ nap a’ Dél hév pontyára
Egyenesenn omlik le felé sugára.
Tuzesűl*
Tüzesűl
a’ bádjatt levegö ég ’s hevül
Fel forrott az egész természet merevül.
A barmok terepélly tserfák alá mennek
Hives*
A H h-ból jav.
árnyekjokban*
árnyékjokban
lihegve pihennek.
A madarkák tsüngnek a’ híves ágakról
Le száratt a’ nóta el titkatt torkokról
Az útazó ki már tsak alig lehellett
Oltya szomját a hűs forrás vize mellett.
A lankadt arato le dül izzatt fövel
Hogy majd dolgát kezdje meg ujjult erövel
Tsupann*
Tsupánn
tsak a’*
Jav. ebből: a<z>
munkás apro méhek dongnak
Szellyel*
Széllyel
az illatos rétekenn szibongnak
Tsupánn tsak az apro bokorkák tövébenn
Zeng a tsörgö prütsök a’ nap melegébenn
A rezzent gyikotska a’ gaz között tsereg
Meg áll, liheg, száraz*
A z olvhtl. betűből jav.
torokkal sziszereg
Sok száz szötske ugrál pattanó lábainn
A hévtöl el aszott füveknek szárainn
Egyebek mind hives hejekenn pihennek
A Dél forró heve elöl fére mennek:
Alusznak még magok a’ hives szellök is
El tikkattak a’ nap hevétől tán ök is.
Tsak némelly enyelgö zefirek játtzanak
Mellyek a’ levelek alóll ki ugranak
Tzitzáznak kerengö szárnyal a’ bokrokonn
Lassan el enyésznek a’ liliomokonn
Jertek ki, óh nyájas fúvallatók jertek
Kik az ambróziás rószák közt hevertek
Bujjatok ki bársony ágyaból*
ágyából
bújjatok
El bádjatt kebelem piheg utánnatok
Szedjetek mennyei illatot szeggyetek
E vídám gesztenye alá ugy jöjjetek


A Tél.
Mormol dühös szele a’ fagyos északnak,
A zsindellyre vastag jeg*
jég
tsapokat raknak.
El lepik a’ földet sürü fergeteggel
A fojo vizeket meg kötik hideggel.
Mellyeket őszitnek*
<b>őszitnek, az ő ö-ből jav.
a’ havak és Derek
Azok a’ tél fejénn fejérlö púderek.
Zúzmarázos a’ bak tsillámlo szakálla
Tsörög a’ jég miatt minden szöri szála.
Vége felé jár a’ didergö December
Decembert hordoz már minden okos ember
Szellös volna nagyon az ing ’s a paputs ma
Bezzeg betsbe is van a’ bunda ’s a’ kutsma.
’A vékony rokojás Leánynak a’ pöre
Gatyáú légénynek fel áll minden szöre
A Farkasok Medvék ’s Rókák hébe hoba
A sürü erdöbe mennek praedálóba.
A Többi állatok merülvén álomba
Alusznak az összel készített*
kesztett ért. sz. em.
alomba.
A madarak nagyobb része el utaza
Tsak veréb, tsak varjú maratt*
varjú Utólag a sor fölött betoldva, a tsak maratt olvhtl. szavakból jav.
ide haza.
Az is a’ városhoz*
A ro utólag a sor fölé beszúrva.
közelébb szivárog
’S a Diszno torokba*
A k g-ből jav.
öröm notát károg.
Komor minden, minden szomorúnak tettzik
Mihelyt*
A t olvhtl. betűből jav.
a’ tél borzas tsillaga fel tettzik.
Mindent öszve bádjaszt és pu[h]it*
puit A későbbi javítás alapján em.
ostoba
Levegö egével a’ be fütött szoba.
Tsupánn az örvendö fársáng vig zászlója
Lett az el tsüggedt sziv jó vigasztaloja.
Melly víg kiáltással fel emeli fejét
Ugrál az ujj havonn nem talájja hejét.
Öltözik magára sok féle maskarát
Ugros kozák tántzra billegeti farát.
Víg, ebédeket rak teritett asztalánn
Markába petsenye, ’s kulats az oldalánn.
Tantzos szobájába víg musikát penget
Kurjongat ’s a’ búnak adijöt izenget
Szánkázik ’s esik néha ollyan is a’ szánba
A millyet nem igen tennének románba.
Követi sok gavar, tsirippol utánna
Sok öreg biráktól irtódzo Susánna.


A Nyár.
A nap kettöztetvén hév tüzét a’ rákonn,
Magossan tündöklik a’ hideg climákonn.
Hevül a’ Neméa sárga oroszlánnya,
Mert sugárit a’ nap rá közelröl hannya.*
hánnya
Vévén a’ szirius tölle melegséget
Tüzes tsillagával minden határt éget.
Mihellyt dögleletes fényü tsillagzattya
Magát a’ Tsillagos Égen ki mutattya.
Azonnal a’ tavasz szépségi hervadnak,
A nyájas ligetek ’s mezök el fonnyadnak.
A tölle meg aszalt természetnek szomja
A rétek*
tek Tollhiba
haldoklo viragit*
virágit
le nyomja.
Le konyúl a’ beteg liliom ’s tulipánt,
Mellyeket belőll egy száraz hectika bánt.
Illatos kebele*
kebele<d>
Flórához temjénez*
temjénéz em.
Hogy könyörüllyön már beteg seregénn*
Jav. ebből: seregéhez
ez.
Néki alázatos szárát meg hajlittya
Az ujjito esöt nyiltt szájjal áhittya
El is jön az esső néha nagy felhövel,
De széllel dörgessel*
dörgéssel
villammal*
villámmal
’s meny kővel.
A’ forgó szél öszve tördeli a’ Fákat
El sodorja a szép*
aszep em.
vetés*
vetés[t] értelemszerűen em.
és plántákat.
A’ rohanó, zápor a’ rétet el mossa
A’ virágok’ nemzö*
Az e olvhtl. betűből jav.
részit le tsabdossa.
A’ tüzes menydörgés minden szívet gyötör,
A’ langozo meny kö minden felé ront tör.
Kopog a’ jeg*
jég
esö tördel mindeneket,
Agyon veri a’ szép viragos*
virágos
füveket.
De mihellyt a’ setét felhök el repülnek,
A haragoss egek ismét ki derülnek,
A’ mosdott nap eggy fél felhöre könyököl,
A meg szürt*
Az r l-ből jav.
aerben vidamon*
vidámon
tündököl.
Büszkénn mutogattya a’ szagos rétekben
Apro képetskéit*
A kep jav. ebből: tsepp, kepétskeit em.
a’ kristáj tseppegbenn
Egy illy hüs*
A h olvhatl. betűből jav.
essöért hánszor sohajtozott
A kit az izzadság ’s a’ por be sározott.
A ki lankadt karral vonta már kaszáját
Be édes örömmel kezdi most munkáját.
A’ meg élett barmok ’s vadak ugrándoznak,
A’ víg madarakkal a’ mezök hangoznak.


Az. Ösz.
Már a’ vig szüretnek örül minden ember
Mellyel örvendeztet bennünket*
<már a’ vig> bennünket Az áth. szavak fölé írva.
September
Octobert ekkeppen*
ekképpen
biztattya elöre
Hogy nektár lesz a’ bor és máslás a’ löre
Setétül a’ gohér a’ piross vesszökönn
Barna*
A szó eleje olvhtl. betűkből jav.
szint vér vissza a’ többi szöllökönn
A’*
A sor elé beszúrva.
Mellyeknek által világolo kristájja
A’ Nezöt*
Jav. ebből: Nezöjét
már édes nectárral kinájja
Rajtok Királlyságot mutogatni akar
A veres bársonyba kevejkedö*
kevéjkedö
bakar.
A sárgálló almák ’s a’ piros körtvéjek
Le görbett anyoknak emlőjén kevéjek
El terűltek fájok alatt a’ berkenyék
A kövér noszpoják, a’ borzas gesztenyék
Meg terhelte az ösz a’ fáknak ágait
Vastagonn rá füzvén gazdag áldásait
Tsak, az a’ baj hogy már hivesek*
A szó eleje jav. ebből: ned
a’ szelek
Néha egy kis hideg és dér is jár velek
Mert már a’ mértéket hogy Fébus el érte
A napot az éllyel egyenlőnek mérte.
Már hát el érkezett a’ vig oktober is
Melly utánn sohajtott bakhus ezerszer is*
A sor végéről kimaradt egy is, amit az utólagos javítás során pótolt a költő, e szerint em.
Itt van a’ vig szüret ’s mustos kádja körül
A szüretelöknek vig tábora örül
Mellybe hordogattya a’ meg ért szöllöket
Vig tántzal ’s lármával nyomja benne öket
Kellemes zúgással omlanak tsepjei
Jó kedvel bíztatnak zavaros levei.
A sajto örvendö lármával tsikorog
Oldalánn a’ piross nectar zúgva tsörög
A lutskos parasztok szurtos képpel járnak
Neki neki mennek a’ teli zsajtárnak
Az ideit szüri issza a’ Tavait
Jövö esztendöre tartya majd a’ mait
Az újj bornak örül de attól kurjongat
Mert markábann teli kulatsokat kongat
Tantorgó*
Tántorgó
lábával ’s reszketö karjával
Még is sok hordokat tölt édes mustyával
’S Mig a’ zúgó léhónn le felé foj a’ must.
Az alatt a’ hordo mellett iszik vig tust
Haragszik*
Harakszig ért. sz em.
a’ gyermek Bakhus a’ Hordoba
Mig egy részét ki nem szedik a’ lopóba
Mérgébe tajtékját túrja a’ szájára*
Jav. ebből: szájával.
Ki üti fenekét, ’s el fut utojjára
Rips raps a’ szöllök már puszta támassz*
támas<szokk>
megett
Gyászolnak hajdani diszek mind oda lett
Sok mustos kolika sok hasrágás sálva
Venia a’ tökek mellé van plántalva
Itt van már November’ didergö hónapja
Hideg szele a’ fák ágait meg tsapja
Meg halva el hulnak a’ sárgá levelek
Játszadoznak vélek a’ kegyetlen szelek
Az ajtonál állo télnek hideg zuzza
A zöld ligeteket ’s mezöket meg nyuzza
Hideg essö tsorog tsepeg egéssz éjjel
Fazékony Auster havat is hány széjjel
A borongós égnek sűrű*
<fakósága>
felhőzése
Házba zárt szivünknek kedvetlenedése
Jer barátom minden únalmat üzünk el
Az ujj boronn vidám beszéllgetésünkel