MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Toldalék
MÉLTÓSÁGOS
KIRÁLYI TANÁTSOS
SOMSSICH LÁZÁR ÚR’
ÓDÁJA
MÉLTÓSÁGOS*
MÉLTÓSAGÓS Sh., em.

RHÉDEY LAJOS1
*) Carmen ad Ludovicum Rhédei de Kiss Rhéde, Nuncium Comitatus Szatthmár ad Comitia Regni Hungariae Anno Ae. Vulg. 1802. Posonii celebrata Legatum pro Militaris Academiae in Hungaria Fundatione decem millia Florenorum donantem, Posonii 1802. 4.
)
TS. KIR. KAMARÁS
Ő NAGYSÁGÁHOZ.
Fordította Csokonay Vitéz Mihály.

Mint Júpiternek Chaoni törzsöke,
Mely tserfamakkal széltibe tengeté
A’ vad világot, s’ a’ bereknek
Századokig vala zőld Királlya,

Ámbár kiszárad; még se hal el, hanem
Késő fijában újra feléledez,
’S szent magva porhanyós egerfát
Nem terem, és henye hangabokrot.

Így a’ Vitézek hív unokáiban
(Bár régi pompás fényjeket a’ gonosz
Sors öszvedúlta is) kitetszik
A’ magos elme ’s az Ösi Virtus.

Ezt látni benned, RHÉDEY, Kedvesem!
Formád ’s nagy elméd megmutatá, ki légy,
Védvén Királyink’ óldalát és
Szent küszöbit fiatal korodban.2
**) Az Architechton Académiából 1780 Eszt. a’ Ns. Testörző Udv. Seregben választatik életének XVII-dik Eszt.
)

Nagyobbra gyúlván a’ Paloták’ puha
Pompáit immár megveti érdemed,
’S a’ gyilkoló Márs’ táborában
Bajnoki fáradozással izzadsz,3
*) Ezer hétszáz nyoltzvan harmadik eszt. a’ Wurmser’ huszár Regementjébe előmozdíttatik.
)

’S fegyverbe vágyol nyerni ditső halált!
De viszszaszóllít élemedett Atyád.
A’ kurta mentét hát letészed,
’S békeruhába Hazádba megtérsz.

Szűz Hitvesednek karja között midőn
Polgári tserfát nyerni serénykedel,
És benned Országunk’ ügyében
Szíves, erős hazafit tsudálunk:

Ím a’ Világnak két fele borzadó
Lármára zendűl, városok és mezők
A’ tengerekkel, és folyókkal
A’ tsata’ véribe füstölögnek.

Már jó Királyunk, ’s tsend-szerető Hazánk
Márs’ durvaságát érzeni kéntelen.
Felkél nemes dühével égvén
A’ magyar, és feni görbe kardját.

Vélnéd hogy égből hull le, vagy a’ kinyíltt
Főldből tolúl fel hirtelen a’ sereg.
Megtesz Bihar Nemes-vezérnek,
Tégedet esmeretes Leventát.4
Az 1795-dik eszt. Bihar Vármegye’ felkelő Ns. Seregének Főkapitányjává, v. Obersterévé tétetik.

Készülnek immár az hadak, és liheg
A’ Szittya népség vívni; de viszszatér
A’ dölyfös ellenség; ’s Királyunk’
Szárnya alá jön az égi Béke.*
Kp. n., em.

Az újra felgyúltt harcok után hogy ezt
Megállhatóvá tégye Kegyes Fejünk,
Gyűlésre hívja Nemzetünknek
Hű Fejeit ’s Követit Posonyba.

Megbízza esmért Virtusid a’ Nemes5
A’ Posony Városába, 1802 eszt. Majus 2-dik napjára rendeltt Ország’ Gyűlésére Szathmár Vármegye Követének neveztetik.
Szathmár, ’s Követnek küld ide tégedet.
A’ jól kiformáltt szív ’s tálentom
Mit tegyen, itt Magyarink eléggé

Láták Te benned. Mennyire szíveden
Fekszik Hazádnak közjava? megtevéd
Gazdag ’s okos jótételeddel
Drága jelét örök Érdemednek.

Mert Festetits György’ tiszta szerelminek
Tűzét követvén árva Hazánk iránt6
Gróf Tolnai Festetits György az említett Diétának XVI-dik ülésében Jun. 25-dik napján a’ Magyar Országi Katona Akadémiának fundálására 40000 forintot ajándékoz.
Pompás ajándékkal segíted
Márs’ nevelő hadi oskoláját.7
M. Rhédei Lajos az nap, ’s azon Végre*
Vegre em.
10000 for. ád.

Vitéz ABÁKNAK Léthe’ ködébe dűltt
Királyi házát fényre hozod megint,
’S újabb ditsősséggel tetézed,
Érdemes egy Fija Őseidnek.8
***) A’ Rhédei Família eredetét húzza Magyarországi Királynak ABAnak (ki is 1031 eszt. országlott) nemzetségéből, a’ mint a’ halhatatlan MÁRIA TERÉZIA Kegyelmes Diplomája bizonyítja.
)

Méltán becsülnek jó magyarink tehát,
S méltán szeretnek. Bár vicsorogj, Írígy!
Ezt a király méltó kegyelme
S a haza tapsai boldogítják!

De míg vitorlád jó szelek öblözik;
Vígyázz, hogy álnok helyre ne csapjanak,
Ne hajts a szírének szavára,
S térj ki az Acrocerauniáktól.


CSOKONAY VITÉZ MIHÁLY’
ÓDÁJA
M. G. FESTETITS GYÖRGY
Ő NAGYSÁGÁHOZ
AZON-TÁRGY*
TARGY Sh., em.
FELÖL.
Szárnyalj le mennyből, Calliópe! ’s segítsd
A’ még szokatlan Tárogatón kezem’.
Ím Tháliának gyenge lantját,
Bár szeretik koszorús Leányink,

E’ rozmaringok’ zőldje alá teszem,
A’ fenyveseknek görbe gerintzeit
Megmászom, ’s onnan meszsze nézvén
Kalpagosink örömét kifúvom. –

Ki az, ki kertté téteti a’ mezőt
’S termő mezővé a’ sivatag kopárt,
Kit Trítonok kürtje ’s Tihannak
Rijjadozó hajadonja hirdet?

Nem látod Öt – a’ Keszthelyi Indigeszt?9
1) A’ kik valamelly tartománnyal jól tettek, annak Indigesz (vagy is honnyi) Istenévé lettek, mint Osiris, Faunus, Aeneas, ’s a’ t. Lásd Virg. Aen. L. XII. v. 794, 795.
)
Az Ö Nevének Temploma fénylik ott.
Nézd mint teríti bé Hazánknak
Boldog Egét ragyogó Világa.

Bellóna’ markos Báttya pihenteti
GYÖRGY’ görbe kardját húsz adamás szegen,
Zőld pálmaágakkal takarván
A’ hüvelyére tapadt aludt vér[t].*
vér Sh., a többi szövegváltozat alapján értelemszerűen em.

A’ tarka Bőség tsüngeti jobb felől
Horgas Türökjét; és sok ezer betses
Áldási nem férvén beléje,
Hervadozo mezeinkre ontja.

Pómóna rak rá ritka gyümőltsöket,
Czéres kőtést fon sárga kalásziból;
Mellyet piros pipatsvirágok
’S kék Czianák10
2) Cyana, Búzavirág. De az illyen öszverakott nevek nem jól jövén ki a’ Poétai ízléssel; megtartottam a’ gyönyörűen hangzó Görög szózatot.
) gyönyörűn vegyítnek

GYÖRGYről danolgat szőke gulyái*
gyulái Sh., em.
köztt
Pán, a’ furuglyás; ’s régi szokás szerént
Bachussa a’ bóldog Szigetnek11
3) Értem*
Ertem em.
a’ Muraközt, ahol teremnek a’ kereskedésben Insulaner név alatt menő igen betses borok.
)
Töltt poharát Neki hajtogatja.

Mély tisztelettel borzadok! a’ magas
Mennynek Leányit látom az Áoni
Keszthelybe’ – óh bóldog Halandó,
A’ ki az égbe’ lakók’ barátja!

Melly édes érzés játszik az ő komoj
Ortzáikon, mint zengik az Indigeszt,
Tágas mezőt, ’s Védőt találván
Szárnya alatt… De mi képtelenség –

Márs könyvet olvas! Húga, sziláltt haját
Felsímogatván, né! hogy okoskodik,
És tzirkalommal mérsekéli
A’ tüzes ütközetek piattzát.

Ott kardra termett ujjait egy Huszár
A’ meszszelátó tsőhöz egyengeti;
Itt egy erős Hajdú12
4) Hajdúknak nevezték a’ Magyarok átallyában a’ gyalog katonákat.
) az Ország’
Rajzolatin figyelemmel andalg.

Mit szólltok erről, Hétmogorok, ti kik13
5) Béla’nevetlen Iródeákjánál; Septem principales personae, qui HETUMOGER vocantur. Álmos*
Almos em.
Vezér a’ maga 6 fő társaival, a’ kikkel jött vala ki Scythiából, a’ Tátur, vagy Karpatus’ bértzein keresztül, Permontes Hovos.
)
Tátur’ havassán tábori abroszok
’S nézőtsővek nélkűl jövétek
E’ Kanaán’ mezejére győzni.

Azonn igyekszik FESTETITSÜNK, hogy e’
Kartáts-világban hív Unokáitok
Észszel ’s okossággal tanúlják
Örzeni érdemetek jutalmát,

Melly értte húllott véreitek miatt
Zsengés. – Ma már a’ táborokat béfűltt
Szobákba rendelik tsatának,
’S penna után viszik ütközetre,

Kiknek nyeregből szabta ki rendjeket
Az üstökös Kund, a’ bajuszos Gyula.
Most líneán lövik rakásra,
Kit buzogánnyal ütétek agyba.

Hijába vinnéd, rettenetes Botond!14
6) Láthatni ezt a’ Botond históriáját az említett Iródeák’ Könyvében, a’ Mándi Ur’ fordításában.
)
Menkő tsapású bárdodat a’ mai
Byzantium’ falához, annak
Rézbe borúltt kapuját bevágni:

Egy meszszelátó tső kitekintené
Szándékod’, egy más tső az egész kaput,
A’ bárdot, a’ Vitéz Botondot
Egyszeri pertzbe rakásra törné. –

Mindég, Vitézek’ Nemzete, vólt nevünk:
E’ két örökség jegyzi ki még ma is –
Rettenthetetlen Szív! Serénység!
Nagyra való fijait Lehelnek.

De ez kevés még egy bizonyos veszélyt
’S halált okádó bombi előtt ma már
Száz Dentmagyart is főldre dúlna
Holmi suhantz gyerek egy kanóttzal.

Izmos Leventák! Hogyha reánk maradt
Kemény erőtök: megnemesíti GYÖRGY,
A’ Scytha testet Brittus észszel;
’S gyermekeink VAYak lehetnek.15
7) Jegyzés nélkül is érthetni, hogy itt M. Báró Vay Miklós Ő Nagyságára van a’ tzélozás; ki a’ hadi Tudományoknak bövebb tanúlására a’ Fels. Rendelésekhez képest Frantzia Országot és Angliát öszvelakta.
)

Ő, a’ ki főldünk’ Pontusa16
8) Ama’ tengeri módú Gályával, melly a’ Balaton zajjait neveti.
) habjait
Törvényre húzá, száz lehetetlenen
Tett ’s tesz tsudát; ő mér fuvallni
Lélekerőt az inas Magyarba.

Ő új Minervát ugrat elő Zeüsz’17
9) Görög neve Jupiternek. Aegis pedig a’ Minerva Medusás paissa, mellyre a’ ki nézett, kővé változott.
)
Szent homlokából, és maga nyújt dsidát
’S halálszemű Aegist kezébe. –
RHÉDEY van vele, és segíti.

Zengj harsogóbbann, Énekem, e’ betses
Két Névre, melly, mint a’ Duna, élni fog,
’S mint a’ világosság, kiterjed,
És bekerűli egész Világot. –

Hanem; ki lészen Bárdusaink közül,18
10) A’ Bárdusok valának a’ Celta, Gallus ’s a’ t. népeknek Poétáik, kik Istenjeikről, Eleiknek vitéz tetteikről, ’s egyéb nemzeti dolgokról énekeltek.
)
Ki a’ sok elmés Hunnia’ Hadnagyit
A’ Léthe’ zsibbasztó vizétől
Trombitaszón az egekre hordja?

Méltatlan éj-tsend sürgeti sok vitéz
Árpádjainkat. – Fére haszontalan
Kétségek! ím általragyogván
Czenki Napunk19
11) Tzélozás van a’ N. M. Gróf Széchényi Ferentz Ö Excell. által fundáltatott Nemzeti Könyvtárra. ebből az okból jön elő oda alább a’ Mátyás Király’ emlékezete is.
a’ homály tsoportján.

A’ Múltt’ ’s Jövendő’ pólusit is süti,
Tud már ezentúl tenni is írni is
Nagy dolgokat Főldünk’ Vitézze’
’S Lantosa: Calliopém, elég ez.

Elég! – Reked már Tárogatóm’ szava,
Lankadnak ingó ujjaim ennyi nagy
Dítséreteknek hirdetésén,
Mellyek eláltt erejim tetézik.

Mátyás’ ditsőűltt Lelke, tekints alá,
Esmérd egedből lábbadozó Hazád’,
’S a’ Keszthely’ és Czenk’ istenűlő
Attyaiban magadat találdfel;

’S érezd, hogy a’ Menny’ kedve is egy igaz
Hérósi szívben megszapodhatik,
Ha Nemzetét ’s emberbarátját
Virtusibann öröködni látja.


A Szélhez.
Óda Csokonay Vitéz Mihály által.
Mit hízelkedel, óh lengeteg, óh tsalárd
Elmék ingadozó béllyege, Esti szél?
Hát füstfogta Hazámnak
Nem borzasztnak üszögjei?

Víg hangot hazudó Posta! mit únszolod
Pernyében heverő lantomat? A’ katzaj
Boszszantó gyönyörűség
A’ boldogtalanok között.

Zengj a’ kis Balaton’ partja20
: 1) Kis Balatonnak nevezem a’ Fertő’ tavát; mivel ezt a’ nevet nem igen Aestheticához valónak tratom. Ez okból teszek oda alább helyette Nizidert.
) körűl, hol a’
Természetnek örök Szűze, ’s az emberi
Mesterség, ez a’ Hérós,
Egy tűkörbe katsonganak.

Tsattogjál aranyos szárnnyal enyészeten,
’S hagyj engem szabadon Dácia’ pallagán
Elnémúlva zokognom
A’ nádlepte fedél alatt.

Hát a’ nyár’ elején21
: 2) Jan. 14-dik napján esett a’ tűz, egy szegény öreg özvegyaszszonynak házáról, Debretzenben.
) nem te valál, ki a’
Szikrából eredett lángokat egy szegény
Özvegynek fedeléről
Szórád vad hahoták között?

Látám a’ lakosok jajjait a’ setét
Füstnek gombolyagin mennybe tolongani
A’ Mindent-tehetőnek
Zsámolyszékihez; a’ Kinek

Kor-kíméllte falán22
: 3) Ekkor megégett a’ nagy Templom is, melly 1564 eszt. megégévén, 64 eszt. állott a’ fala pusztán. Ez, egy jeles példája a’ Gottusi építés módjának, és eredete elvész a’ Debretzen és Magyarország históriájában.
) bús diadalmadat
Tapsoltad. Szomorú dűledezési köztt
Most a’ gyász, ’s a’ halálos
Tsendesség’ fija zsibbadoz.

Szent tömjénit eloltá az Imádkozás:
A’ Zsoltárok’ erős Sérafi23
: 4) Sérafi, job mint Sérafimi. Tudják a’ Zsidó nyelvhez értők.
) zengzete
Megnémúlt. Igaz írjét
Vallásába se lelheti

Most a’ megnyomorúltt: Tsak zokog és saját
Házának hamuját hinti fejére már. –
Óh, óh még is örömre
Ingerelsz te katzérozó.

Hogy? Hogy tudjon ezüst hangokat ’s innepi
Víg dalt adni nekem, Calliopé, mikor
Vulcán az Helikonnak24
: 5) Itt a’ népes Ref. Collegium értetődik, melly az említett nagy égésben szintúgy a’ lángok zsákmánya leve.
)
Szent berkét tövig égeté?

Nem lát’d hogy kesereg, nyögve hogy’ öntözi
Elsírtt tsillaginak nedvivel a’ babért?
Nem lát’d sárba keverve
Pernyés köntösinek havát?

Hát én, a’ ki, (miként a’ Capitólium’25
: 6) A’ számkivetett Ovidius háza egybe volt ragasztva a’ Capitoliummal; lásd a’ kesergését, Trist. I. El. 3. v. 29-34. az én hajlékom is közel vólt a’ nagy Templomhoz, és szomszédjéban a’ Collegiumnak.
)
Tőszomszédja, Ovid) hasz’talan éltetém
Itt a’ Mennyeieknek
Környékén bizodalmamat, –

Felvídúlhatok é? Lám oda Tíburom,
Hol víg gondolatim szárnyra repültenek;
És a’ Rózsalugasnak, 26
: 7) Ez a’ Rózsalugas, ez a’ Fülemile, és ez a’ poétizálás nem költeményes gondola, hanem természet után van festve.
)
A’ mellyben Philoméla ’s én

Egymást váltva üténk Pindusi dallokat,
Nints árnyéka tovább. Hagyj nekem esti szél!
Hagyj békét, ’s pitzi Lantom’
Törd ízekre … De mit? de mit

Hallok még is amott? Innepi lármaszót
És SZÉCHÉNYI Nevet hallok a’ Hesperus’
Bíbor pitvara mellől:
Haj! még is tsak örűlni kell.

Még is kell örömet tudni! nem állhatok
Ellent szívem’ erőss duzzadozásinak.
Lantot, Pieri!27
: 8) Pieri, az az, Muzsa, Horatius után:
O testudinis aureae
Dulcem quae strepitum, Pieri! temperas.
) lantot!
Száz víg hang veri nyúgotot.

Mennyegzőt mutató innepi lárma é?
Vagy más boldog öröm’ zengedezése az?
Jertek, Gángesi szellők,28
: 9) Gangesi, az az, Napkeleti nyájas szellők, a’ mellyek a’ Sz. Mihály nyarát olly édessé teszik; a’ mikor ez az Óda is készült. - - Veszta a’ fold, vagy a’ természet.
)
Mellyek Veszta’ ölének értt

Almáit gyönyörűn lengetitek, puha
Szárnyakkal vigyetek, jertek, emeljetek
Túl a’ fellegeken, túl, –
Már, már szárnyra emelkedem.

Látom tornyosodó szent hegyedet, Buda!
Hol Korvin ragyogott, ’s hajdani Nemzetem,
Látom már Nizidernek
Tsendes tűkribe képemet,

Itt minden halait Czenkre sietteti
Thétis; túl az öreg Pán teli tulkait
A’ kastélyba behajtja;
És Czéres maga tölti meg

A’ Bőség’ szaruját: Sopronyi halmain
Tombol Liber Atyánk29
: 10) Az az bacchus. Liber pater. - - Ikva Czenk alatt foly.
), ’s víg adományival
Kínálgatja az Ikvát.
Ikvának szeme ég, ragyog.

Ím, ím a’ koszorús Pásztorok30
: 11) Tzélozás van a’ Tzenki Bíró köszöntésére a’ nép nevében. Lásd a’ M. Hírmondó Nro 38. Told.
) és velek
A’ szomszéd Ligetek’ Hőlgyei (óh kegyes
Látás!) dalra fakadnak:
Haj! hogy zeng az egész Vidék.

„Jóltévő Oziris, életadó Atyánk!
„Ízis, nyájas Anyánk! éljetek! éljetek!
„És a’ boldog Arany kort
„Óh kezdjétek elől megint!!”

Így éneklenek ők. – Vénus Uránia31
: 12) Az Uránia, vagy Mennyei Vénus a’ lelkek és elmék szeretetének volt Istenaszszonya, minden testi gerjedezés nélkül: az Amathusi pedig a’ két Nem között való testi, de még is törvényes Szerelemnek, A’ Páfusi Vénusnak a’ fajtalanok áldoztak.
)
A’ boldog szeretet kellemes aszszonya,
Szennyetlen viseletben
Hoz két égi szövétneket.

’S ím a’ főldmívelő Keszthelyi Indigesz’
Húgával jön az én Calliopém’ kegyes32
: 13) Én ezt a’ tiszteletet ollyan jussal adhatom, mint Horatius a’ magáét. L. I. Ód. 1. v. 2. és L. II. Od. 17. v. 2. 3.
)
Dísze ’s gyámola; szívén
Hogy’ tsillognak az érdemek!

„Hószínű szeretők! már huszonöt*
hüszonöt em.
tavasz’
„Rózsáját kötözém rátok. Az égi Tűz –
„A’ vídám, a’ hibátlan –
„Lángolt bennetek, Édesim!

„Fél századra fogom nyújtani lántzotok’,
„Hívlelkűk! Nemesek! majd unokáitok
„Fogják ősz korotokban
„Számosbítni ez innepet.”

Ezt mondá az Egek’ tiszta lakója, ’s ím
Szép Testvéri, ama’ rózsatekíntetű,
A’ szellős Amatuntról
Hattyúinn ide jön, ’s felel:

„Így fényljék ezután a’ ti LAJOStokon,33
: 14) Említem a’ M. Gróf Széchényi Lajos, és Battyáni Miklós Ő Nagyságok menyegzőit.
„’S BATTYÁNINN Amatunt rózsa kötése majd:
„És néktek liliomszál
„Légyen béretek, és babér!”

Így áldottanak ők: mennyei hangjokat
Vígan viszszonozák Istenek, emberek.
És én, pallagi dallos,
Bort és kedvet ivám velek.