MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Johann Christian Engelnek
Debrecen, 1803. április 27.

Tekíntetes Úr!

Azok az érdemek, mellyeket a’ Tekíntetes Úr, Magyar’ Nemzetünk’ históriája mellett, ekkoráig tenni méltóztatott, Hazánkban, és az Idegeneknél, tsudálkozást, tiszteletet, háládatosságot gerjesztettek. Az Isten tartsa meg Nemzetem’ ditsősségére a’ Tekíntetes Úr’ életét!
Engem ugyan több tekintetben is interesszál a’ Tekíntetes Úrnak Nemzetünk’ eredetéről való buzgó munkássága: mert nem tsak úgy segít az engemet, mint Litterátort, vagy pedig mint Magyart, hanem úgy is mint Poétát. – Ugyan is, már három vagy négy esztendeje, miólta a’ históriai, geographiai, és antiquarium Documentumokat gyűjtögetem, a’ Magyarok’ régi hazájáról, ’s más Nemzetekkel való Atyafiságáról, szokásaikról, és e’ mostani Magyarországba lett megtelepedésekről; a’ végre hogy Nemzetemet jövendőben egy Epopoeiával ajándékozhassam meg, mellynek titulussa: ÁRPÁD, vagy aMagyarok kijövetele. Ezen tzélomra kézi könyvemmé tettem a’ Tekíntetes Úrnak azon kisded, de a’ dologra nézve legnagyobb épűletű Disquisitióját, mellyet a’ b. e. Cornides Úr’ Tentamenjével de religione veterum Hungarorum, kiadni méltóztatott. A’ mi a’ Kijövetelnek és Országfoglalásnak Históriáját illeti, abban egészen az Anonymus Belae Regis Notariust nyomozom.
Most már képzelheti a’ Tekíntetes Úr, melly nagy lehetett az én örömöm, és vágyakozásom, mikor a’ Tekíntetes Úrnak a’ Cornidesiána Anonymi Defensióról való tudósítását ólvasni szerentsém vólt! Nevekedett bennem a’ megelégedés, mikor azon Tudósításból azt is megértettem, hogy a’ Tekíntetes Úrnak Originalis értekezései is benne lésznek. Merem állítani, hogy ezzel a’ könyvel, mellétévén még egy Homérust és egy Aeneist, eggy puszta Eremitageban is tzélomat minden nagyobb Bibliotheca nélkűl végre hajthatom. Eltart az engemet egy Epopoeára való materiálékkal; a’ Homerus Genieje pedig és a’ Virgilius követhetetlen hármóniája segítni fognak talentomom’ gyengeségén. – Én egész életemet ennek az egy Poémának kidolgozására és a’ lehető tökélletességig való vitelére kívánom fordítani.
De, Tekíntetes Úr! ehez a’ hosszú Plánumomhoz hozzá nem kezdhetek: míg fiatal esztendeimben írott Poémáimat Világra nem botsáthatom. Még sok bajom van, gyenge egéssegem mellett, azoknak typus alá való elkészítésével, sok a’ kinyomtatásával, elég a’ széllyelküldözésével: de még is leg több a’ megcensúráztatásával. Mert (kettönk között maradjon) a’ Magyar Országi Censúrák késedelmesek is, másképpen sem lehet vélek megelégednem. Az én Verseim*
Verseim<ben>
sem a’ Constitutiót, sem a’ Vallás dolgait sehól sem háborgatják, vagy sértegetik: mindenütt tisztelettel jön elő mindenik, sőt, a’ mint felküldendő Munkámból a’ Tekíntetes Úr meg fogja látni, mellettek még néha nagyon is buzgólkodom. Hogy Lyricumjaimban néha egy kitsinyt melegek az expressiók, vagy Satyricumjaimban a’ privatus abususok (mert a’ publicum’ dolgairól soha sem kívánok beszéllni) Horátziusi sóval vagynak megszítatva, azt, reménylem, a’ Felséges Királyi Censurának az utolsó czélja és vége nem kárhoztatja.
Ehez képest, arra instálom a’ Tekíntetes Urat, méltóztassa a’ Censurát valahogy úgy intézni, hogy minél hamarább eshetne meg; és a’ mi sem a’ Trónusoknak, sem az Óltároknak ellene nintsen, nézettetnék a’ maga Poétai Nemében, ’s nem úgy mint valamely predikátzió. Ne tépnék el a’ Lyrica rózsákat, ’s ráznák le a’ Satyrák’ savát! – Mihelyt a’ Tekintetes Úrnak óhajtott válasszát vennem szerentsém lessz, azonnal fel fogom a’ Kézírást küldeni; ’s Arpádomnak a’ legnagyobb gántsa hárítódik el.
Ha pedig a’ Tekintetes Úr az Arpád és akkori dolgok históriáiban engemet bőlts tanátsával, messzeterjedtt esméretivel, ’s talám idetartozó datumokkal is elősegélleni méltóztatna: akkor nem tsak engemet, hanem az egész Magyarságot örök hálára kötelezné. Nints ez senkinek olly nagyon a’ hatalmában, mint a’ Tekíntetes Úrnak! A’ legméltóbb tisztelettel vagyok
A’ Tekintetes Úrnak

Debretzen. Apr. 27d. 1803
alázatos szolgája
Csokonai Mihály.