Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

Augustus 3kánn irt levelét, 25kénn vettem ugyan azonn holnapnak, a mikor t. i. hosszas koborgásom utánn tandem aliquando haza kerültem. Mindjárt jártam én utánna a reám bizott daraboknak, de semmi modonn nyomokba nem akadhattam: Hunyadi ide adta az odákat,^* azokat le is irattam, de a többi nélkül, magambann elgondolám és mondam (’Solt 39)^* ezek semmit sem löknek. Ennek a vén bolond Toth Mihálynak a levelet elolvastam, még sem mondta, hogy az ő rapturái között a meg boldogult Rabbinak a köszöntöje^* is invenitur, reperitur, existit (vid. Porházi)^* A Komediát^* megigérte, de Novembernél elébb haza nem keritette, dictum factum, le irattam, és küldöm. Igaz az, hogy mivel akkor jött a levél a kezemhez mikor már Pesti vásárra^* elmentek, a mikor el is kellett volna küldenem a historiákat,^* nem a leg lehetségessebb szorgalmatosággal jártam én a dolog utánn, hogy az igazat megvaljam, mivel azt gondoltam hogy talám már késő is lenne; de tsak ugyan egy átaljába még sem vetettem el szemeim elöl, a honnan mihelyt meg tudtam hogy Öszi Vásárkor^* nem volt késő elküldeni a köszöntőt, mindjárt utánna vetettem a keleptzémet, a Malheureuxnak.^* De majd el is felejtem hogy nem apologiát, hanem levelet kell irnom!

A verseket nagyon várjuk, bár tsak hamar ki kerülnének már a sajto alol, szeretnénk ha a Batrachomyomachia,^* és Malheureux a magok eredeti valoságokba jöhetnének ki, de azt reményleni sem lehet. Szép volna még az elsönek egy appendixét késziteni. t. i. A meg holt egérnek utolso tisztesség tételéböl szép Szatíra telne itélletem szerént, a mai szamár öltözeteket szépen lehetne benne gúnyolni; Homérus és Virgilius szerint jatékokat kellene tiszteletére tartatni, melybe nagyon le lehetne piszkolni a mai elpuhultságót; tegyen egy probát édes barátom! ugy osztán ez a két munkátska hatalmassabb recipé fog lenni a melancholia ellenn, mint Tísszot,^* Haller,^* ’s Boerhávé minden praescriptióji. De édeseket tudok a Batrachomyomachián nevetni! ugyan hol tudott annyi sok vadakat össze szenni Ihr Herren!^* (nb. Sas ezt tartja leg emfaticumabb Németh szónak, ezt is utánna tévénn ich mőchte euch tődten.^*) Antal, és Porházi^* a leg melancholikusabb lakossát is a Trifonius barlangjának^* meg nevetetné. Ujság az hogy az öreg Domokos Ur a Telemak meg forditásábann remekelni akar,^* ha ki nem halna belölle Quid dignum tanto feret hic promissor hiatu?^* lásd a’ feleletet Horatziusnál.^* Volna még itt elég ujság, de amellyeket tsak akkora hagyok, mikor a szerentse össze vezérel bennünket. Eljen szerentséssenn, és szeresse továbbra is