HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Pálóczi Horváth Ádámnak
Csurgó, 1799. december 24.

Hát még Apollonak nevez engem Apollonak fija*
Apolló: Pálóczi Horváth Ádám nevezte Csokonait Apollónak meghívó levelében.*
Ugy van de tán tsak trópus ez és költő licentia
Mert tsak abba eggyezűnkmeg én és a’ Mú’sák Attya
Hogy mind a’ kettőnk letzkéit kevés lélek halgatja
Barátom ez a’ mi hegyünk tsak annyiba Helikon
Hogy puszta ’s botorkázni kel ralyta mint a’ másikon
Tsak annyiba nevezhetni ez Ujjvárost Delfisnek*
Ujjváros, Delfis: Csurgót értik e neveken (ld. a meghívó levél* jegyzeteit). Csurgó Alsok szomszédságában volt, tulajdonképpen az alsoki iskola épült itt ki gimnáziummá.
Hogy bódító párája van a’ szomszéd Mefitisnek*
Mefitis: a föld ártalmas kigőzőlgéseit elűző istennő, a szövegösszefüggés szerint a Csurgón keresztülfolyó Máriás-patakot nevezi így Csokonai.
De a’ mellynek erejéből jővendőket tsak a’ mond
Ki már pintze krénéből*
krén: (gör) hideg ásványvíz (ld. CsÖM. IV. 877. l.), itt játékosan a borra utal.
jól ivott, vagy félbolond
Hogy vigyem Delfist hozzátok nagy érdemű Barátom
Holott a’ hol téged látlak magát Delfist ott látom
Tsak magamat viszem le hát és arányos*
arányos: ’feléd hajló’ (Mezei Márta adata).
Szívemet
’S Uram elnem botsátlak míg megnem áldassz engemet
Jussod van rá és jussa van magának is Ammonnak*
Ammon: Csépánt értik alatta, azonban nem világos, miért nevezi Csokonai magát az ő tanítványának.
Kihez engem Tanitványi kötelességim vonnak
Sött kivánhatják ezt tőlem minda két hitvesetek
Kik erántam a’ jó szívet kőltsön vették tőletek
Én ugyan még ma jó reggel tettem volna egy Ávét
De ti sem ajánlottátok, én sem iszom a’ kávét
Az a’ Kasztál vigabb elmét tsinál a’ Poétába
Mellyet hegyünkön rúgotki a’ pegáz*
pegáz: Pégaszosz, a múzsák szárnyas lovának patkója nyomán források (Aganippé, Hippokréné) fakadtak a Helikon szent hegyén, ezekben fürödtek a múzsák. (Itt mintha keveredne a költészet jelképeként emlegetett két hegy, a Parnasszosz és a Helikon.) Játékos utalás a helyi borok vidító erejére (Mezei Márta adata).
első lába
Délbe elytsükmeg örömét kedves Neved Napjának
Dél utánra meg tegyűk meg óldalbordád Évának
Ádám! e’ szomorú nevett te viggá tetted számba
Vissza hozván az eleset Poésist a’ hazánkba
Tevagy első ember köztünk és Ádámja magának
A’ kies magyar Hélikon szűk Paraditsomának
Ély sokáig élly olly hoszszan a’ mig híred fog élni
Jaj de ugy halhatatlannak kén az embert ítélni
Bizom hát ezt az egekre ugy is már el terjedett
Érdemeid századokká tsinálták életedet
Ha majd Ilyéssel*
Ilyés: Illés próféta.
a’ virtus Diadalmi szekerén
Nyargalni fogsz az égfelé a’ levegő tengerén
Bizd rá Élezeusodra*
Élezeus: Elizeus, Illés próféta tanítványa és utóda (a bibliai utalásokra nézve ld. Királyok második könyve, vö. Zsoldos, 1929. 11. l. és CsÖM. IV. 877–878. l.).
a’ Proféták vidékét
Hagyd itt nála palástodat ’s lelked kettős mértékét