HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Szilágyi Mihálynak
Debrecen, 1793. május 15.

Tekintetes UR!

Magam arra a’ környékre nem mehetvén, küldöm képembe ezt a’ néma, de szivemet talám még értelmesebben tolmátsoló követemet; hogy ezt az UR jó kedvvel fogja venni, azok a’ magamra pazérlott szives jelenségek nem hagynak kételkedni. Sokkal jobban meg győzőttem én az ÚRnak erántam való szives hajlandóságáról, mint sem azt vagy kétségbe hozhatnám, vagy a’ földet leg inkább terhelő háládatlansággal el felejthetném. Ennek meg bizonyitására tellyes igyekezettel törekedem. – Talám ezen Levelem első Hirmondója lessz annak a’ Tekintetes Urnál, a’ mibe sok józan izlésű és gondolkodású emberek velem eggyütt meg ütköztenek: most jött ki ugyan is egy Könyv1
Ez a’ Könyv most T. Szilágy Sámuel Úrnál van H. K. Pályiba.
illyen fellyűl irással – Dissertatio Critica de Henriade Volteri, eiusdemq.*
A rövidítést feloldva: eiusdemque.
versióne Szilagyana, scripta a quodam morum bonorum, religionis, et castae Juventutis studioso. Pestini. 1793. 8.*
A könyv Pauler Tivadar vélekedése szerint a jezsuita Vajkovics Imre műve (Observationes criticae super Henriade Volteri) (ld. Pauler, 1878, 87. l., vö. Kosáry, 1980, 402. l.).
A’ Könyv két árkus, nem annyira Critice mint Satyrice, és Vallásunkra Ördögi gyűlölséggel berzenkedő Papisticus Fanatismussal, ’s vak-buzgósággal van irva. Vagatur extra oleas,*
Vagatur extra oleas: (lat.) az olajfa ligeten kívül csatangol, jelentése ’túlmegy a jóízlésen’ lehet (Mezei Márta adata).
és mikor Voltér és Szilágÿ ellen akar vagdalkozni, a’ levegő eget szabdallya. A’ mi kevés illeti a’ dolgot, az is nem eggy egyenes szivű Censornak, hanem a’ praeiudiciumoktól meg vakittatott gyáva Léleknek pennájából folyt. Azt meri mondani, hogy annál a’ remeknél, mellyet a’ Nagy Fridrikkel*
Itt Voltaire-rel való kapcsolatára (három évig élt udvarában) történik utalás.
az egész világ betsült,sokkal szebbek a’ Benitzki Rythmusai*
Benitzki Rythmusai: Beniczky Péter, itt a nem sokkal halála után megjelentett Magyar Rhytmusok című munkájára történik utalás.
és a’ Peleskei Notárius versei. De Majoránna a’ Henriás, a’ mellyre e’ van irva: Abstine sus, non tibi spiro! *
Abstine sus, non tibi spiro!: (lat.) Maradj távol, disznó, nem neked élek.
A’ végén van eggy (a’ mint ő nevezi) Apodosis, ebben ki kél mindnyájunk ellen, ’s egyszersmind a’ Könyvek régi Censuráját sürgeti, ebben a’ többekközött azt is mondja: Ennek a’ fertelmes Munkának már két forditója vólt Pétzeli és Szilágÿ, ’s óh fájdalom! mind a’ kettő Protestanticus Praedicans,*
Protestanticus Praedicans: (lat.) protestáns prédikátor.
még pedig az utobbi Superintendens, a’ ki Lelkek pásztora lévén, illyen Lélek vesztő munkának forditásában fáradozott. Ha amazt Voltér ki adásakor meg vágták vólna ezt is el lehetett vólna a’ Könyv ki adásától rettenteni. Utollyára azzal fejezi bé motskos Apodosissát, hogy bár minden Protestans a’ Voltér Henrikjének utobbi tselekedetét (érti annak a’ sola salvificára*
sola salvifica: (lat.) egyedül üdvözítő (utalás IV. Henrik 1593-as katolizálására).
való idvességes meg térését) követnék, etc. etc. – Még a’ munkát tsak a’ máséból olvastam, hanem venni fogok, és minden bizonnyal fogom Urnapi Váradi Vásárkor*
Urnapi Váradi Vásárkor: úrnapja a pünkösd utáni első vasárnapot (Szentháromság napját) követő csütörtök, 1793-ban május 30-ra esett.
az Urral közleni; addig is pedig magamat kegyes Grátiájába ajánlván maradok
a’ Tekintetes URnak

Debretzen. 15a Maÿ
1793.
mindenkori kész szolgája
Csokonai Mihály. mk.