| 195/1 | lyhez zorulnak vala · Ezenkeppen az evle |
et nates ad terram, et trahebam me sic, et steti sic usque ad festum Sancti Jacobi1, quod veniebat, et portata fui ad illud sepulcrum Sanctae Margarethae, {Interrogata, quomodo fuit portata ad sepulcrum, respondit: „De domo mea ad Danubium2 et postea in navi portaverunt me usque ad insulam istam, et postea maritus meus portavit me in brachiis suis usque ad sepulcrum.”}3 et antequam fuissem sanata {Interrogata, in cuius domo stetit per illas septimanas, antequam sanaretur, respondit: „In domo cuiusdam monialis, quae fuit uxor de uno, qui habebat nomen Elias, sed nomen monialis nescio”}4 steti per duas septimanas ad illam ecclesiam, ubi erat sepulcrum, super currum, qui non habebat, nisi duas rotas, et quadam die eram portata ad ecclesiam5 {Interrogata, qui fuerunt illi, qui portaverunt eam ad ecclesiam illa die, qua sanata fuit, respondit: „Dicta monialis et alia monialis, quae habebat nomen Margaretha”}, habebam verecundiam ire ad sepulcrum propter multos homines, qui erant ibi, |
Maria de Meger,
{336}
{336}
{336} |
| 195/2 | felen az fevlden vonza vala magat · | ||
| 195/3 | Ezenkeppen levn ez zegen beteg husvet | ||
| 195/4 | tvl fogva <v> zent jacab napÿaÿg · | ||
| 195/5 | Azert ez azzonyallatot fel veue egy talÿ | ||
| 195/6 | gara es hoza ez zygetben · ennek vtan | ||
| 195/7 | na evlebe veue az ev vra es viue zent | ||
| 195/8 | margÿt azzonnak koporsoyahoz · de | ||
| 195/9 | megnem <geg> gÿogÿvla ez azzonÿallat · | ||
| 195/10 | hanem az ev vra hagÿa evtet nemelÿ | ||
| 195/11 | apacchaknal auagy zeztraknal ezen zÿget | ||
| 195/12 | ben · kyk lakoznak vala ez clastromnak | ||
| 195/13 | mellette kÿvevl · hog evtet menden na | ||
| 195/14 | pon elhoznayak az koporsohoz · Myko | ||
| 195/15 | ron ez zeztrak mynden napon elhoz | ||
| 195/16 | naÿak az talygan ez beteget az egyha | ||
| 195/17 | zÿk · es az koporsohoz evnen maga chuzna · | ||
| 195/18 | keet egez hetyk nem gyogyvla meg · | ||
| 195/19 | Tahat jme keet hettnek vtanna ne | ||
| 195/20 | mely napon · mykoron nagy sokassag | ||
| 195/21 | jeut volna az koporsohoz · ez zegen beteges · | ||
| 195/22 | el hozata ev magat az zent egÿhazhoz · | ||
| 195/23 | es nem mer vala chuzva mennÿ az | ||
| 195/24 | koporsohoz · az sok neptevl valo zegenletÿert · | ||
|
3: Ezenkeppen: a z alatt egy tévesen kezdett betű nyoma – 3: husvet: a szókezdő h-t a másoló valamely más betűből alakította – 6: hoza: a z-t egy másik, talán v betűre írta a másoló – 21: jeut: az e utólagos betoldás a másolótól
1: mel|lyhez zorulnak vala: a fordítás a forrásnál szemléletesebb – 1–2: evle felen: szintén képszerű (nares ’far’) – 12–3: kyk lakoznak ... kÿvevl: forrás nélküli betoldás – 17 és 24: chuzna és chuzva: képszerű betoldások |
1 Szent Jakab napja: július 25. A betegség kezdőpontját ld. a fejezet elején: circa Pascha.
2 A Fraknóinál kiadott szövegben – másolási hiba folytán – hiányzik a mód/eszköz, ahogyan a férj a Dunáig vitte; a férj szavai szerint ölben. A magyar legendában írt talyigára a forrásokban nincs adat, az a kompilálás nagyvonalúságából kerülhetett oda (ld. a 3. jz.-et. (Fraknói in curru kiegészítésének téves voltára, amelyet a jegyzőkönyvhöz írt Bevezetésében tett, ld. Lovas 1916: 266).
3 A magyar legenda egyszerűsítve írja le a szállítás körülményeit, aszerint az asszonyt a férje talyigán vitte a Szigetre, onnan ölben a sírhoz. A vallomások szerint a férj a Dunáig az ölében vitte, onnan hajóval, majd újra ölben, azután szállították talyigával naponként a sírhoz. A magyar szövegezésre feltehetően hatott mégis a férj vallomásáé, Joannes de Meger, Inqu. 77. t. (338): „et portavi eam in brachiis usque ad Danubium de domo mea, quae est ibi prope, et intravi navem, et duxi eam usque insulam istam, et cepi eam tunc in brachiis meis et portavi eam ad sepulcrum istius Sanctae Margarethae”, vö. még Petrus de Meger, Inqu. 79. t. (341): dictus maritus accepit eam postea in brachiis suis, et portavit eam usque ad sepulcrum istius Sanctae Margarethae (341).
4 Annak forrását, hogy rábízták egy apácára (10–14. sor), aki naponta elvitte a sírhoz ld. Petrus de Meger, a 79. tanú (Inqu. 341): postea commendata cuidam moniali, cuius nomen nescio, sed fuit uxor Eliae, quae portabat eam de mane ad sepulcrum praedictum, et de sero domum suam. Interrogatus, quomodo dicta monialis portabat eam ... respondit: „In biga.” – A magyar legendában használt többes szám szintén nagyvonalúság, a vallomásokból láthatóan egy begina volt (bizonyos Illés özvegye), akire rábízták a beteget, egy másik csak a sírhoz vitelben segített. Az, hogy a beginák a kolostor mellett laktak, a közvetlen tapasztalatból kerülhetett a magyar szövegbe, a források csak saját házat mondanak.
5 „In biga.” ld. a 4. jz.-et. |
||