Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


134/1 es ky vonak az kutbol menden se

*...et, quam mortuam invenire timebant, eius orationibus vivam extraxerunt.

*LV 27. c.

134/2 relmnekevl  · es kÿt alehtnak va
134/3 la meg holtnak  · meg lelek ele
134/4 uenen zent margyt azzonnak
134/5 jmadsaga es erdeme mÿa  · nagÿ
134/6 halat adanak az vr istennek  · :  ·  · )
134/7      
134/8 Esmeeg oluastatÿk egÿ pelda ne    
134/9 melÿ fraternek meg gyogyvla
134/10 sarol ez keppen  · :  · )(  · : - - (
134/11      
134/12 Vala egÿ frater predicator

**Frater Iohannes Ordinis Praedicatorum conversus, natione Spalatensis, vir fidelis et frater devotus, cum febre quartana a festo Beati Dominici1, patris nostri usque post purificationem Gloriosae Virginis2, Dei genetricis vehementer fuisset afflictus, nec ulla medicorum diligentia vel ad modicum adiutus fuisset, paene ad mortem usque invalescente infirmitate est perductus.

 

 

 

 

***„Frater Johannes conversus, qui fuit socius meus, cum essem provincialis, a festo S. Dominici, quod fuit in Augusto, usque ad festum purificationis, habuit quartanam, et cum indigerem

**LV 28. [1] c.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

***Fr. Marcellus,

Inqu. 38. t. (280)

134/13 zerzetbelÿ  · es ez vala parazt frat’  ·
134/14 nekÿ vala neue janos  · ev vala
134/15 hyvseges ember  · es aytatos frater  ·
134/16 Mykoron ez frater gevtretneek
134/17 neged napy hydeggel  · zent da
134/18 mancos atÿank napyatvl fogua
134/19 purificacio bodog azzon nap vta
134/20 ÿglan  · es mÿkoron <sem> oruosoknak
134/21 semegÿ oruossagok chak valamÿ
134/22 keuesse sem haznalt volna  · de
134/23 jnkab ez korsagnak mÿatta ha
134/24 lalra kevzelehtene  · Mykoron azert
134/25 az jdevbely prouincialis jgen zevg
 

2–3: alehtnak vala meg holtnak: a fordítás kicsit túloz – 5–6: es erdeme mÿa … vr istennek: betoldás, záróformula – 13: parazt frat(er): conversus, megtért, laikus fráter fordítása – semegÿ: gépies, szóelemző fordítás (nec ulla)

134/12–136/25: János fráter gyógyulása elbeszélésének fő forrása a LV 28. fejezete, annak szövegét azonban két helyen bővíti a kompilátor a 2. jegyzőkönyvből (134/24–135/8; 136/6–10), Marcellus provinciális, a 38. tanú vallomásából (Horváth C. 1906a: 464; 1908a: 30–31; 1908b: 77).

A magyar legendában elmarad a forrás néhány konkrét mozzanata: János fráter származási helye, a LV szerzőjének személyes utalása arra, hogy tanúja volt a csodának stb. Marcellus az esetben leginkább érintett (vagyis hiteles) tanú. Befejezésül a csodáról való bizonyságtétel formulája toldódik be.

Vö. még Lovas 1916: 321–2; Uő. 1939: 192–3; továbbá Deák 2005: 451.

 

1 Augusztus 5.

 

2 Február 2.

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.