Szent Margit élete (1510)
(Margit-legenda)

(előző) << >> (következő)


127/1 Esmeeg oluastatnak nemelÿ choda

 

 

 

*Item dixit, quod quadam die1 {Interrogata, quot anni sunt, quod hoc fuit, respondit: „Ante mortem ipsius virginis Margaretae per tres annos.” Interrogata de mense, respondit: „Ante Carnelevarium.”2} in tantum crevit Danubius, quod aqua ipsius intravit in curiam servitialium, et post aliquot dies provincialis {**frater Marcellus, qui tunc erat provincialis}3 fratrum Praedicatorum venit ad dictum monasterium.

***Item dixit: „Veneram de Strigonio ad istud monasterium, et ista beata Margareta {Interrogatus, in quo loco erant ... respondit: „Ante locutorium, quod est in coemeterio dominarum.”} dixit mihi: »Nos fuimus in periculo submersionis propter inundationem Danubii, si pervenissemus, ubi pervenissemus ossa mea [?],4 aqua usque huc venit mihi«; certum locum demonstrando,

 

 

 

 

 

 

*S. Olympiades,

Inqu. 14. t. (223)

{223}

 

 

 

 

 

**S. Alexandria,

Inqu. 22. t. (242)3

 

 

 

***Fr. Marcellus,

Inqu. 38. t. (280)

{281}

127/2 tetelek  · kÿket tevn zent margÿt az
127/3 zon  · meeg ez gÿarlo velagban elveen  ·
127/4 Egÿ jdevben zent margyt azzonnak
127/5 halala elevt harom eztendevuel  · kara
127/6 chon vtan  · levn nagÿ ar vÿz  · vgÿ
127/7 hog be juue ez clastromba az zolgalo
127/8 leanyoknak vduarara az nagÿ vd
127/9 varra  · Ezen jdevben vyz kerest
127/10 vtan  · juue jde ez clastromhoz az jdev
127/11 bely provincialis frater marcellus  ·
127/12 Mykoron be jut volna az provin
127/13 cialis  · ez clastromban  · Mykoron
127/14 jutottak volna az lokutorium eleÿ
127/15 ben es zolnanak nagy tyztessegel
127/16 az sororok az provincialisnak  ·
127/17 Monda zent margÿt azzon az pro
127/18 vincialisnak  · Tyztelendev atÿam
127/19 my nagÿ vezedelmben vagyonk az
127/20 <az> aar vizert  · mert az duna an
127/21 nera arradot vala meg hog el vette
127/22 vala ez clastromot  · es meg muta
127/23 gÿa vala neky helet es  · az ar viznek  ·
127/24 es vgÿ mond vala  · houa levt vol
127/25 na nekevnk tetemevnk es  ·
 

5: halala: a szóvégi la a másoló utólagos betoldása – 19: vagyonk: a k a másoló utólagos betoldása

 

1–3: címszerű szerkesztői bevezető – 5: karachon vtan: magyar betoldás, vö. a 9. sorban: vyz kerest vtan – 8–9: az nagÿ vdvarra: a kolostori szóhasználatot tükröző betoldás, vö. még: a 132/20. sort – 9: Ezen jdevben: a szövegfűző fordulat nem illeszkedik logikusan az eseményekhez. A források tartalmazzák, hogy a víz előbb visszahúzódott.

1 Variáns Inqu. 186; 191: quodam tempore.

 

2 Az árvíz idejét csak a magyar legenda jelöli előbb a karácsonyhoz viszonyítva (127/5–6), a vallomásokban a kiindulópont a vízkereszt, vö. Inqu. 192: quodam die Martis inter Epiphaniam et Quadragesimam; Inqu. 196: inter Epiphaniam et Carnis levarium; Inqu. 243: inter Epiphaniam et Carnis biduum.

 

3 A provinciálist többen is hasonlóan megnevezik, ld..S. Margaretha, 6. t. (Inqu. 191): frater Marcellus, qui erat tunc prior provincialis; S. Benedicta, 7. t. (Inqu. 196): frater Marcellus, qui tunc erat provincialis in Hungaria; vö. még. Inqu. 186: Interrogata de nomine provincialis, respondit: „Frater Marcellus.”

 

4 A jegyzőkönyv szövege itt romlott, a magyar fordítás „ubi pervenissent ossa nostra” értelmet ad vissza. A legendák nem nyújtanak alapot az eredeti szöveg megállapítására (Fraknói: Inqu. 280; Horváth C. 1906a: 463).

 

127/4–129/15: A Duna 1267. évi kiáradásának története a LV-ban nem szerepel, a jegyzőkönyvben viszont 7 tanú mondja el, illetve az abból készült legendák is feldolgozták. A csoda Margit természeti erők feletti hatalmát szemlélteti. A magyar legenda elbeszélése elsősorban Olympiades (14. tanú) és az érintett Marcellus (38. tanú) idevonatkozó vallomását ötvözi. Egyes kifejezései azonban más tanúk (a 4., 5., 6., 7., 22.) vallomásaival egyeznek, akik (vagy tolmácsaik) többször azonos fordulatokkal adják elő az esetet. Az, hogy a több tanú által elbeszélt esetet mennyiben formálta a vallomások szövegének ismeretében a legendaszerző vagy mennyiben alakította már a kolostori hagyomány egységes történetté, nem dönthető el, valószínűleg mindkét tényező szerepe feltehető. Hasonló szerkesztési módszert látunk a kútbaesett szolgáló történetében (132 skk.) is.

Vö. még Lovas 1916: 318; Uő. 1939: 246–47; Mezey 1955: 62–3; Klaniczay G. 1994: 169; Deák 2005: 450.

(következő lap)


M. Nagy Ilona, Boda István Károly, Porkoláb Judit, Varga Teréz, 2012.